csütörtök, július 31, 2014

... első vízparti hétvége...

... utáni első idei hámlás... :)

Előpirultam a rendes nyári szabadságra... :)

Már csak két szakrendelés, 2 ügyelet, 5 és fél hétköznapi munkanap...

szerda, július 30, 2014

.. és képzeljétek...

... ma kísérletező kedvemben bekapcsoltam a porszívót - és működött... :D

péntek, július 25, 2014

Szőke és Szöszike újabb kalandjai, avagy Szöszike és az orrplasztika

Az utóbbi időben többen is megkérdezték, hogy mi újság van Szöszikével, működik-e rendesen, vannak-e gondok vele... És mivel tényleg megnyugtatóan alakultak mostanában a dolgaink (leszámítva, hogy ahol most parkolok, bár csak minden második héten teszi tiszteletét rajta egy madár, viszont naponta beteríti valami ragacsos váladék, ami a közeli fákról származik), ezért gyorsan gondoskodnom kellett (nem szándékosan) valamilyen történetről, hogy fellendítsem az olvasottsági statisztikámat.

A parkolással kapcsolatban meséltem már, hogy egyszer sikerült az egyik tükröt frissíteni az autón egy tolatásos beállás miatt, ezért azóta csak orral állok be vagy oldalparkolást kísérelek meg, ha megnyugtatóan sok helyet találok a feladat teljesítésére. Eddig ebből nem is volt semmi gond, mert orral előre nem nagy kihívás kellően széles helyre beállni ... elméletileg (és eddig azt hittem, gyakorlatilag is...)...
Mint kiderült, a lakóhelyem belső udvarában az U alakú parkolóban a középső részen található zöld területet egy meglehetősen magas járdaszegély határolja, ami után a füves terület kicsit mélyebben helyezkedik el. Erre a szegélyre meglepően könnyű hangmentesen kicsit rámenni az autó orrával, és ezt nekem sikerült a saját bőrömön is megtapasztalni.

Hétfőn ügyelet után reggeldélben épp simán hazaértem, és égi jelnek éreztem, hogy találtam mindösszesen egy darab parkolóhelyet, ami még az én kompetenciámnak is megfelel, így a nagy örömtől kissé lendületesebben fordultam be és a teljes megállás már a járdaszegélyen történt. Amikor ezt próbáltam korrigálni, az autó orra fennakadt a szegélyen, majd kis gyomlálás és erőlködés után leakadt róla, azonban a műanyag rész ezt eléggé megsínylette, kicsit lehajlott (bár szerencsére nem törött el), és amint a szervizes még aznap délután rávilágított, a tolatás során kifejtett erő a lökhárító fémszerkezetét is kicsit átrendezte (kissé eltávolította egymástól a lemezeket) ...

Úgyhogy most Szöszike szervizben van és akkor már megejtik az éves műszaki átvizsgálást is, olajcserét, pollenszűrőcserét meg hasonlókat... Vasárnap este talán már megsimogathatom megplasztikázott orrocskáját...

Az öröm az ürömben, hogy ennek a kalandnak hála, úgy tűnik, hogy ez az autószerelő, aki gondozásba vette az autót, megbízható szakember (egy barátnőm barátja ajánlotta, aki össze is hozta a személyes találkozót), így végre megnyugodhatok, hogy évente szükséges számú alkalommal rám szól és intézi azokat az apró beavatkozásokat, amik ahhoz szükségesek, hogy nagyobb kalandoktól mentesen mászkálhassak az autóval.

Hát most épp így jártam...

Most már az orral előre parkolást sem fogom annyira kedvelni...

balatonzöld, avagy történnek még csodák... :)

... tegnap reggel a nagy csomagolászás kellős közepén érkezett az üzenet, hogy a 4-es rendelőben találtak egy "balatonzöld" fonendoszkópot, úgyhogy hétfőn végre ismét a kezemben tarthatom. :) Igazából nem is emlékeztem, hogy én az utóbbi hetekben a 4-es rendelőben jártam, de így belegondolva, hétfőn, ügyelet után tényleg odavittem egy beteget egy speciálisabb vizsgálatra és akkor könnyen lehet, hogy nem tudatosan leakasztottam a fonendoszkópot a nyakamból, letettem valahova és ott is hagytam...

... úgyhogy sokkal vidámabb szemmel fogok a Balatonra nézni ezek után.... pár óra múlva.... :)

... már csak a porszívó kellene magától ismét elinduljon (vagy találjak egy szerelőt, aki ért az ilyesmihez) és akkor nekifoghatnék nagyobb csodákban reménykedni. :)


szerda, július 23, 2014

Tegnap esti plussz

... Amikor ügyeletben meglátogatott egy barátnőm és hozott nekem fagyiiiit, csak úgy spontán... :))

Vannak olyan meglepetések is, amiket szeretek. :)

és nem...

... nem volt itthon a fonendoszkóp. Még nem adtam fel teljesen a reményt, még bízom benne, hogy valamilyen nagyon váratlan helyről előbukkan, de ma már megnéztem a neten, mennyibe kerülne újat venni (lehetőleg ugyanolyan színűt, mert nagyon szerettem - és pont olyant nem találtam :( ) és abból szinte két porszívót vehetnék - mert a változatosság kedvéért a tegnapelőtt az eddig mindig megbízható jószág egyszerűen nem indult el...

Olyan jó lenne, ha reggel kinyitnám a szemem és ott lenne a fonendoszkóp az ágyamon és mintegy varázsütésre elindulna a porszívó is megint (na jó, csakis miután bekapcsolom...)

... lassan már az ilyen pici csodákkal is beérném...

kedd, július 22, 2014

még egy jel..

... ma reggel óta nem találom a tengerzöld fonendoszkópomat, ami annyira a szívemhez nőtt és amit a védjegyemnek tartottam... ... remélem, hogy csak életemben első alkalommal véletlenül hazavittem magammal tegnap ügyelet után... ... holnap délelőtt már ki is derül, mi is a valós helyzet...

... amikor...

... amikor reggel görcsbe rándult gyomorral ébredsz... ... amikor reggel már idegesen érkezel meg, mert tudod, hogy millióan várnak a szakrendelésen... ... amikor napközben olyanra mordulsz rá, aki egyáltalán nem ezt érdemli... ... amikor délután viccesen üzened ugyanennek a személynek, hogy jöjjön át az ambulanciára főnöki utasításra (azaz én kérem), mert valamit sürgősen el kell intézzen - és félve lép be az ajtón, pedig csak egy negyed pizzára hívtad meg lazítás és köszönetképpen... ... és amikor ezek után már kezd saját magadból is eleged lenni és komolyan mérlegelni, hogy kell-e ezt erőltetni, vagy jobb lenne már végre meghozni azokat a döntéseket... ... na ekkor kell sürgősen kivenni pár nap szabadságot és elhúzni a városból, hogy összekapargasd a már csak nyomokban fellelhető türelmet, empátiát, emberséget, segíteni akarást és az állítólag valahol még talán létező hivatástudatot és újraépíteni ezekből a régi önmagam halovány mását...

hétfő, július 21, 2014

Egy nap

Laptop nélkül, mert épp újratelepítik. Eredmény: életem első csirkepaprikása. :)
Holnap viszont mehetek be hajnalban zárót írni még az utálatos szakrendelés előtt... 

szombat, július 19, 2014

Szobrok...

A Metro együttestől.

Pizsamaparti :)

... kettesben. azaz hármasban egy kuvasszal :)

vasárnap, július 13, 2014

dicsekvős

Két hónappal ezelőtt megint elhatároztam, hogy némi mozgást csempészek az életembe, nem utolsó sorban a feszültség levezetése céljából. Vagyok annyira zsugori, hogy ha veszek egy bérletet, akkor az azért némileg motivál arra, hogy el is járjak az adott "szolgáltatásokra". Ugyan másfél hónap alatt a 10 alkalmas bérlettel mindösszesen 4x jutottam el spinningre, de ha hiszitek, ha nem, az utóbbi 1 hétben 4 alkalommal is voltam (egyszer hűséges Sancho Panza-mmal közösen), így csak egy alkalom úszott el, én viszont szombaton már enyhe izomlázat sem éreztem a szerda-csütörtöki-pénteki órák után... :) Ami izomrostot nem végeztem ki az első spinningek során, úgy tűnik, kezdenek hozzászokni a mozgáshoz... Most már csak nem szabadna hagyni, hogy elfelejtsék. :)

sok kicsi...

... talán ha sokra nem is, de némileg előre vihet. Elhatároztam, hogy egy kis rendszerességet viszek az életembe (csak mert most épp a káosz készül átvenni az uralmat felette); és mivel ez általában ott szokott elbukni, hogy túl sok mindent akarok egyszerre megoldani, és ezért úgy érzem, hogy soha nincs elég időm belemélyedni, ezért rendszerint bele sem kezdek. Na itt jön a zseniális ötletem: apró változásokkal/feladatokkal kezdek, mégpedig egyelőre azzal, hogy naponta 3 ambuláns kartont nézek át, beleértve a hétvégét is (miután tegnap kb 30-at néztem át és még mindig maradt legalább 40-50, és már készül az új adag a mellettem dolgozó nővér szerint...). Heti 3x7 az 21, 4 hét alatt 84 karton... akkor talán nem fajulnak el annyira a dolgok, mint az utóbbi időben. Persze a szabadság alatt kötelezően szünetel a brilliáns ötlet. ;)

csütörtök, július 10, 2014

Lehet tippelni

... Hogy fel tudok-e kelni reggel 5:45-kor, hogy 4 zarot megirjak es nekifogjak nagytakaritani egy meglepetes vendeg erkezese miatt meg munkaba menetel elott...

... Mindenesetre az orat beallitottam... 5 kulonbozo idopontra... :)

kedd, július 08, 2014

égi jel...

.. .hogy most azonnal menjek lefeküdni: a 4. záró megírása után még átnéztem volna pár holnapi ambuláns beteget, amikor hirtelen lejárt a jelszavam, a rendszer hibájából adódóan azonban nem tudom megváltoztatni, így viszont nem enged vissza dolgozni...
... lehet, hogy nem is olyan nagy baj, hogy mára véget ért a móka... már így is azon tanakodtam magamban, hogy angol, német, vagy svéd nyelvterületre mennék szívesebben, ahol nem kell ennyi beteget nézegetni naponta... még mindig nyitott a kérdés, bár leginkább haza mennék, csak ne orvosnak.
... pedig egész jól voltam ma, csak a 3. záró írása közben öntött el megint az az érzés, hogy ebből tényleg elég volt egy időre ... úgy 40 évre.
tudom, hogy ez most nagyon nem talál ide, de ilyesmikkel fájdítottam a lelkemet ma este:

szombat, július 05, 2014

Mackós :)

mai plusszom.:) Plussz a jegeskávé karamellás öntettel, elvitelre, egy pezsgő városban séta közben elfogyasztva... ebből a pezsgő életből mi sajnálatosan keveset észlelünk, ahogy azt a barátnőmmel séta közben egyhangúlag megállapítottuk...

péntek, július 04, 2014

lázadááás....

... azt hiszem, júliusra végül kénytelen leszek beiktatni egy kis előrehozott szabadságot, mert egyébként nem állok jót magamért... már ki is néztem az egyszem hétvégét, amikor nem ügyelek... ... ha mások is bejelenthetik, hogy másnap nem jönnének inkább dolgozni, akkor úgy gondolom, hogy ideje lassan nekem is hasonló bejelentéseket tenni. :) Éljen az igazság, az egyenlőség +/- a testvériség! (szerk. megj.: született eme bejegyzés azon egyszerű okból kifolyólag, hogy ma elborzadtam attól, hogy ha megkérdezik az utóbbi időben, hogy vagyok, akkor a 3. mondatnál már a felmondással kapcsolatos gondolataimat kezdem kifele bontogatni...)

szerda, július 02, 2014

nincs többé stressz...


csak gyönyörű labda... egyből négy darab. :) így jár az ember (lánya), aki elmegy foci VB alatt bevásárolni és nem ismeri az épp aktuális akciókat... :)

kedd, július 01, 2014

Megint elcsábultam... :)

...és lett egy újabb bögrém... :)

egy nap

... édes semmittevés, mert megérdemeljük, mi, egészségügyi dolgozók (Semmelweis születésnapja kapcsán munkaszüneti nap ;) ) Kb. 10-12 részt néztem meg a Castle-ből, azok után, hogy reggel spontán 7-kor megébredtem mindenféle vad össze-vissza álmok után és már nem tudtam visszaaludni... és végre letakarítottam az íróasztalomat, ősidők óta terveztem, de mindig akadt más fontosabb (most is lenne, de ma vakációs üzemmódra váltottam :) ).

... eddig soha nem értettem, hogy lehet órákra belemerülni egy sorozatba... de hozzá lehetne szokni, csak egy picivel több időt kell valahogy megtakarítsak az ilyesmire... :)