Ami pedig még a barackos tåtra teánál is jobb, az a munkahelyi kollégákkal folytatott pár perces online beszélgetés és virtuális koccintás. Nehéz időkben kovácsolódik igazán össze az amúgy is jó kis csapat és vizsgázik jelesre. :)
kedd, március 31, 2020
napi jó - 4. nap
Jelszó: vírusírtó :)
Ami pedig még a barackos tåtra teánál is jobb, az a munkahelyi kollégákkal folytatott pár perces online beszélgetés és virtuális koccintás. Nehéz időkben kovácsolódik igazán össze az amúgy is jó kis csapat és vizsgázik jelesre. :)
Ami pedig még a barackos tåtra teánál is jobb, az a munkahelyi kollégákkal folytatott pár perces online beszélgetés és virtuális koccintás. Nehéz időkben kovácsolódik igazán össze az amúgy is jó kis csapat és vizsgázik jelesre. :)
hétfő, március 30, 2020
napi jó - 3. nap
... azt hiszem, megszelídítettem egy 18 éves, kifejezetten nehéz természetű betegemet (a gyerekorvos konkrétan felujjongott, amikor végre nagykorúvá vált és átadhatta a gondozását...), legalábbis úgy tűnt a mai beszélgetésünkből, amikor egy nem túl jó hírt közöltem vele és mégis végre nem egyből az ellenkezést kaptam, hanem az együttműködés reményét és néhány halvány mosolyt.
... remélem, hogy tudunk segíteni rajta.
... remélem, hogy tudunk segíteni rajta.
vasárnap, március 29, 2020
mai jó - 2. nap
... már majdnem azt kellett írnom, hogy a legjobb pillanat az volt, amikor a gonosz kis vírusról szóló 41 oldalas kézikönyv utolsó oldalára értem laposakat pislogva, de aztán végül a vacsorára evett avokádós-fokhagymás-lila (otthon: vörös) hagymás kenyér vitte el a mai pálmát.
... fotó nem készült, nem nézett ki túlzottan fotogénen, kifejezetten éhes voltam amikor készítettem és siettem, na meg amúgy sem vagyok egy nagy konyhatündér, de ízre nagyon finom volt. :)
... biztos vagyok benne, hogy holnap valami felemelőbbről tudok beszámolni. ;)
... amúgy ma este kidőltem, és a tapsra ébredtem. A felénél én is kibotorkáltam az erkélyre és csatlakoztam.
... fotó nem készült, nem nézett ki túlzottan fotogénen, kifejezetten éhes voltam amikor készítettem és siettem, na meg amúgy sem vagyok egy nagy konyhatündér, de ízre nagyon finom volt. :)
... biztos vagyok benne, hogy holnap valami felemelőbbről tudok beszámolni. ;)
... amúgy ma este kidőltem, és a tapsra ébredtem. A felénél én is kibotorkáltam az erkélyre és csatlakoztam.
szombat, március 28, 2020
este 8 óra... másodszor
ma este én is csatlakoztam a tapsoláshoz.
mindenkinek hála, aki otthon marad és aki nem maradhat otthon.
utána viszontláttam magam a fb-on, igaz irinyó pirinyó lelkesen és kitartóan tapsoló foltként. :) az egyik szomszédos tömbházból videózták az eseményt.
remélem holnap zene is lesz. :)
marcipánördög napi jó kihívására: a napi legjobb pillanatok az erkély ablakában tapsolva teltek. az utcán sétáló anyuka és 5-6 éves kisfia is tapsolt... milyen szép is lenne, ha ez az esti 8 órás tapsolás megmaradna a gyerekek emlékezetében is.
mindenkinek hála, aki otthon marad és aki nem maradhat otthon.
utána viszontláttam magam a fb-on, igaz irinyó pirinyó lelkesen és kitartóan tapsoló foltként. :) az egyik szomszédos tömbházból videózták az eseményt.
remélem holnap zene is lesz. :)
marcipánördög napi jó kihívására: a napi legjobb pillanatok az erkély ablakában tapsolva teltek. az utcán sétáló anyuka és 5-6 éves kisfia is tapsolt... milyen szép is lenne, ha ez az esti 8 órás tapsolás megmaradna a gyerekek emlékezetében is.
Egy mosoly... :)
Érkezett a tusfürdők mellé, amit online rendeltem a megszokott helyről.
Apróságoktól is szép lehet ez a világ. :)
Apróságoktól is szép lehet ez a világ. :)
szerda, március 25, 2020
este 8...
... ma este 8-kor megszólalt a taps a környező épületekben, az egészségügyi dolgozóknak szurkolásként....
... én pedig elkezdtem sírni. nem örömömben.
Ez marad nekem, az egészségügy és esténként az egyedüllét. Esetleg Columbo, ha meg nem unom addig....
Néha nagyon gondolkozom, hogy ideje valami másba fogni, ami mellett nem pukkan szét végleg az az álmom, hogy egyszer mellém sodródik egy ember, aki velem akar megöregedni az összes rigolyám ellenére és minden vágya velem saját családot alapítani...
... én pedig elkezdtem sírni. nem örömömben.
Ez marad nekem, az egészségügy és esténként az egyedüllét. Esetleg Columbo, ha meg nem unom addig....
Néha nagyon gondolkozom, hogy ideje valami másba fogni, ami mellett nem pukkan szét végleg az az álmom, hogy egyszer mellém sodródik egy ember, aki velem akar megöregedni az összes rigolyám ellenére és minden vágya velem saját családot alapítani...
kedd, március 24, 2020
nem izgalmas
... ma csak havat kellett 10 percig lapátolnom az autóról, küzdöttem az aluszékonysággal egész nap, szétzilálták a gondolataimat a folyamatos telefonhívások a munkahelyemen (más kollégák számomra idegen betegein próbáljak meg akutan segíteni úgy, hogy soha nem találkoztunk és egy darabig jó lenne, ha így is maradna a járványügyi helyzetre tekintettel), összetűzésbe kerültem egy visszapillantó-tükörrel, de szerencsére minden és mindenki megúszta...
... igazán átlagos nap volt, ha azt vesszük, hogy semmilyen természeti katasztrófa nem ütött be... mondjuk még hátravan másfél óra belőle...
... igazán átlagos nap volt, ha azt vesszük, hogy semmilyen természeti katasztrófa nem ütött be... mondjuk még hátravan másfél óra belőle...
hétfő, március 23, 2020
vasárnap, március 22, 2020
földrengésre ébredtem...
... úgy látszik, az ösztönök nem alszanak velem együtt (vagy legalábbis nem olyan mélyen), mert annak ellenére, hogy éjjel fél 1-kor feküdtem le kérelemírogatások miatt, de hajnali fél 7-kor arra ébredtem, hogy ringatózik az ágy... kb 5 percembe telt, hogy leellenőrizzem a neten, hogy tényleg 5.4-es erősségű földrengés volt Horvátországban, mert valamiért az internet sem akart rendesen működni.
... mivel kiröppent az álom a szememből, gondoltam, hogy hasznosan indítom a napot, kicsit ápolom a lelkemet is és meghallgatok egy kb. 10 perces meditációs anyagot (éljen a Calm applikáció, éljen a mindfulness :) ), majd eközben ismét elkezdett mozogni az ágy... úgyhogy a légvételekre koncentrálás helyett azon kezdtem tűnődni, hogy milyen kis túlélőcsomagot készítsek elő, ha ez a helyzet tovább fokozódna: pénztárca, laptop, mobil, e kettő töltője... az orvosi pecsét csak félóra múlva jutott eszembe... :)
... elgondolkoztató, hogy a laptopot is menteném, de rajta van nagyjából minden okosság, amit valaha elműveltem... :) és közben azon is kezdhetek gondolkozni, hogy hogyan tudom a legfontosabb dolgokat laptoptól függetlenül is tárolni a virtuális térben, illetve nem is a hogyan, hanem a melyik platformon a valódi kérdés.
... mivel kiröppent az álom a szememből, gondoltam, hogy hasznosan indítom a napot, kicsit ápolom a lelkemet is és meghallgatok egy kb. 10 perces meditációs anyagot (éljen a Calm applikáció, éljen a mindfulness :) ), majd eközben ismét elkezdett mozogni az ágy... úgyhogy a légvételekre koncentrálás helyett azon kezdtem tűnődni, hogy milyen kis túlélőcsomagot készítsek elő, ha ez a helyzet tovább fokozódna: pénztárca, laptop, mobil, e kettő töltője... az orvosi pecsét csak félóra múlva jutott eszembe... :)
... elgondolkoztató, hogy a laptopot is menteném, de rajta van nagyjából minden okosság, amit valaha elműveltem... :) és közben azon is kezdhetek gondolkozni, hogy hogyan tudom a legfontosabb dolgokat laptoptól függetlenül is tárolni a virtuális térben, illetve nem is a hogyan, hanem a melyik platformon a valódi kérdés.
szerda, március 18, 2020
lassan kezdődik...
... átrendeződnek az erővonalak és nemsokára vissza fogom sírni a relatív nyugodt, valamennyire átlátható, kissé túlzsúfolt életemet.
... néha azon gondolkozom, hogy önkéntesnek kellene jelentkezni, jobb lenne fejest ugrani a bizonytalanságba, mint várni, hogy mi történhet... a sokkterápia amúgy is jó a mindenféle vélt és valós félelmek leküzdésére...
... aztán rájövök, hogy sokkterápia vár a munkahelyemen is, ha ketten-hárman kell tartsuk a mi frontunkat, ügyeletekkel, több megye folyamatos konzíliumával, társszakmák nélkül gyakorlatilag...
Szeptemberre rettenthetetlen leszek.
Vagy közömbös.
... néha azon gondolkozom, hogy önkéntesnek kellene jelentkezni, jobb lenne fejest ugrani a bizonytalanságba, mint várni, hogy mi történhet... a sokkterápia amúgy is jó a mindenféle vélt és valós félelmek leküzdésére...
... aztán rájövök, hogy sokkterápia vár a munkahelyemen is, ha ketten-hárman kell tartsuk a mi frontunkat, ügyeletekkel, több megye folyamatos konzíliumával, társszakmák nélkül gyakorlatilag...
Szeptemberre rettenthetetlen leszek.
Vagy közömbös.
kedd, március 17, 2020
izgulok...
... hogy vajon a szüleim, a szüleim barátai, a szüleim barátainak a rokonai és azok ismerősei mennyire értették meg, hogy nem mászkálhatnak el otthonról, csak a létező legritkább esetekben és akkor is betartva a szükséges óvintézkedéseket... bár egy kisvárosban élnek, de a vírus a kisvárosok lakóit is szereti.
... ha vállalkozói szférában dolgoznék, most olyan céget indítanék, ami online rendelésre kiszállítja a kenyeret bárhova az országban (légyszi kisvárosom lakói indítsatok ilyen céget).
... ha vállalkozói szférában dolgoznék, most olyan céget indítanék, ami online rendelésre kiszállítja a kenyeret bárhova az országban (légyszi kisvárosom lakói indítsatok ilyen céget).
péntek, március 06, 2020
esőben :)
ma futottam először esőben- bár eredetileg nem így terveztem, de rájöttem, hogy egy hónap után végre ismét ideje lenne futócipőt húzni, ha túl szeretném élni az áprilisi eseményt. És bár épp csepergett az eső, de nem tűnt olyan vészesnek, így sikerült a szokásos 1 kört megtenni a környéken, amit még épp túl is éltem. :) élmény volt, hogy alig volt ember a környéken az eső miatt...
apró terveket kell szőjek, mondjuk heti 4x 2 km, reggelente, csak sikerüljön felkelni előtte... remélem az önuralmamat is kellően meg tudom edzeni ehhez.
apró terveket kell szőjek, mondjuk heti 4x 2 km, reggelente, csak sikerüljön felkelni előtte... remélem az önuralmamat is kellően meg tudom edzeni ehhez.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)