nyomás...

... már épp belenyugodtam, hogy nem küldök semmit a világkongresszusra, mert kifutottam a szeptember 27.-i határidőből (neki sem fogtam bármit is összeállítani rá, csak időnként felírtam a lista tetejére, hogy nem is lenne olyan nagyon rossz vagy ezt, vagy azt megnézegetni)...

... erre most elhalasztották október 11-re a határidőt... hát hol itt az igazság...? Pont akkorra kell megírjak egy fél review cikket, valamint épp túl leszek egy aprócska beavatkozáson, ami azért pár napra párnák közé kényszerít (elég szomorú dolog, hogy nem azért kezdem várni, hogy végre túl legyek rajta, hanem hogy végre kialudhassam magam és ne kelljen egy hétig dolgozni menni - ez már a burn out szindróma lenne...? )

... így most megint lelkiismeret furdalásom kezd lenni, hogy kihagyom ezt a lehetőséget (nem a szereplés hiánya, hanem a pályázat miatt, ami miatt ma este még hivatalos blogot is kell írjak, mert szeptember is hipp-hopp végetért... hüp hüp és oáááá)...

Valamikor majd lesz vidám bejegyzés is, csak most épp sötétebbnek látom a jövőmet, mint valaha. Hamarosan újabb 400-600 darab eddig más kollégák által gondozott beteget kapok az eddigi párszáz mellé: az első kört egy babázó kollégától kaptam, most egy másik Hidegországba távozik a jobb élet reményében, és egy újabb kolléga is bejelentette, hogy tovább bővül a család...

Én pedig már csak aludni akarok...

Hotel Debrecenben:-)

4 csillag, ingyen wifi és az első hotel, ahol a fürdőben levő hangfalon a tv hangjai áradnak... :-)

amikor...

... 6 havonta eljutok a fodrászhoz, a fodrászok által feltett kérdések (és a szemközti tükör, amiben bőven van időm megbámulni a sápadt arcomat, a csokievés és nemcsak által generált pattanásaimat) mindig feltámasztják bennem a lelkiismeretfurdalást, hogy kicsit többet kellene foglalkozzam a kinézetemmel így meglett fővel, a munkásosztály oszlopos tagjaként... aztán másnapra kialszom a furdalást, marad a csoki és a szerteszét álló frizura.

... vicces volt, amikor megkérdezte a fodrász, hogy használok-e hajhabot és hajfényt a beszárításhoz... nem akartam mondani, hogy szárítás csak végső esetben, ha magától nem ér rá megszáradni, akkor is 3 perc alatt, a hajfényről pedig azt sem tudom, hogy az mi, úgyhogy csak mormoltam valami érthetetlent, amibe bármit belemagyarázhat. Igen, tudom, ez nem dícsőség - még egy érv amellett, hogy mégiscsak jobb lett volna, ha fiúnak születek.

ahogy telik az idő

... egyre kevesebbet foglalkozom egy-egy előadásommal. Míg évekkel ezelőtt azért olvastam is hozzá cikkeket és azon izgultam, hogy milyen kérdéseket kapok, most leginkább azon izgulok, hogy egyáltalán befejezem-e az előadást addig, ameddig le kell adni a nagy nap hajnalán (merthogy vasárnap reggel 8 után nem sokkal lesz a fellépés, és titkon remélem a szombat esti buli után kevesen lesznek olyan elszántak, hogy másnap virradatra odaérjenek...). Az olvasásról már letettem... na jó, azért 1-2 kulcscikket elviszek kinyomtatva és beteszem a párnám alá, hátha diffundál valami tudomány az éjszaka során még a fejembe... esténként ugyanis a vacsora után pályázatot kell írjak, aminek október 1. a határideje...

... most persze még pénteki zárókat írok, mert holnap hajnalban köd előttem, köd mögöttem, irány a konferencia.

... amiért lassan kinövöm az albérletem... :)

Galla Miklós - Szépségem titka (A cucc!)

egy darab lakatlan sziget rendel....

:)

a ma esti koncert egyik kedvenc része: fagott verseny részlet (André Mehmari)



jó volt egy kicsit kikapcsolódni, igaz a gondolataimat időnként nehéz volt visszaterelgetni a zenére. Kezdek szakbarbár lenni. (S.O.S.!!!) Kíváncsi lennék, hogy a három professzor, akiket szünetben megpillantottam, gondolt-e közben a betegeire.... :)