... dühös vagyok és csalódott, hogy sehogy sem akarnak összeállni a szavak...
... ezentúl meg sem próbálom megérteni a miérteket és éppen miért nemeket, mert úgysincs rájuk jobb magyarázat, mint hogy "csak".
... végülis a "csak" is lehet egy jel, amit most szépen elraktározok a tudatomban és előveszem olyankor, amikor egy pillanatra azt hiszem, hogy bölcsebb lettem és tanultam a hibáimból...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése