hétfő, július 04, 2011

Kicsi a világ (2)

... volt már ilyen, és lesz még biztos ehhez hasonló bejegyzésem, ezért számozgatom ...
Ma először jutottam el a hétfő délutánonként szervezett egyik speciálisabb ambulanciára. Mondjuk azért sem árt gyakrabban megfordulni ezen a területen, mert ezek közül a betegek közül keveredik ki az általam majdan gondozott populáció zöme - ugyanakkor az általam kutatott és leginkább kedvelt betegek csak ritkán fognak bekopogni a szobám ajtaján, épp ezért nem árt ilyen irányba is bővíteni az ismereteimet.
A történet igazából ott kezdődik, hogy amikor a doktornő, aki mellé beültem, kiment lefénymásolni a beteg által hozott vizsgálati eredményeket, odatett, hogy vizsgáljam meg én is az ifjú hölgyet. Egy kis idő után, amikor az olasz tudásom már nem volt elég, elmondtam még olaszul, hogy Magyarországról jöttem, és angolra váltottam. Mire a hölgy szintén elmondta, hogy semmi gond, ő meg Romániából... nosza akkor megint váltottam, 5 percen belül 3. nyelvre (naná, hogy románra), és így végre nekifogtunk beszélgetni is.:) Kérdezte, hogy melyik megyéből származom, nem hittem, hogy el tudja majd helyezni a térképen, de végül én lepődtem meg jobban, amikor kimondta a kisváros nevét, ahol születtem, mivel rendőr apa gyerekeként ott látta meg ő is a napvilágot, majd később amellé a város mellé költöztek, ahol én az egyetemet végeztem. :) A lány olasz barátja persze ebből egy kukkot sem értett, de mi jól elbeszélgettünk. Megvigasztalt a lány, hogy az első 3 hónapban ő is csak odáig fejlődött, hogy kb 70%-át megértette, amit mondanak, de válaszolni nem tudott, bátorsága sem volt hozzá, meg nyelvtani tudása sem. :) De 7 év alatt szépen belejött és mostmár itt is marad, mert imádja a tengert, a barátjának a tenger mellett van háza, délelőttönként kijárnak és megmártóznak a vízben...

... szinte ugyanazt a földrajzi pályát jártuk be eddig mindketten kisebb nagyobb időrendi eltérésekkel...
... de vajon miért nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy a betegségével együtt végül mégiscsak ő lesz a boldogabb és hosszabb életű...?

3 megjegyzés:

Odrayy írta...

ismét bebizonyosodott mily kicsi a világ..... :-)

Vera Linn írta...

annyi napsütésben fürdés után pedig sokat sokat kellene élned :)

Cserebogi írta...

lehet, hogy a 1 fürdés/3 hónap nem számít kellő gyakoriságú impulzusnak az élet meghosszabbítása céljából... eddig ennyi jött össze. :) (le is hámlottam 1 hétre rá azt a csöppnyi bőrpírt a vállaimról...)