... hogy úgy döntöttem, itt a vége, fuss el véle, pontot teszek a disszertációra... holnap valószínűleg a betegek fognak pontot tenni egyébként rám, mert szélesen elnyúlva a folyósón fogok horkolászni napközben, de üsse kő, elteszem emlékbe, főleg, ha sikerül holnap beadni köttetni is ezt a 80 oldalas gyötrelmet.
... remélem, hogy most, hajnali kettőkor, nem tör rám megint az álmatlanság, mert akkor holnap kénytelen leszek beteget jelenteni... már ha egyáltalán felébredek munkaidőben...
... és akkor itt a pont -> .
:)
csütörtök, február 24, 2011
vasárnap, február 20, 2011
Mellékhatás...
... és lehetséges terápia...
Az előttem levő kis teret csodálatosan felújították tavaly... érdekes szökőkút, árnyas padok, ha majd egyszer körbefutja a repkény, és sok sok gömb alakú lámpa, amik este igazán romantikussá teszik a helyet... csak egy baj van, hogy ez a sok romatikus lámpa éjjel olyan világosságot teremt a leeresztett redőnyön keresztül is, hogy minden gond nélkül megtalálok apróbb dolgokat a szobában a villany felkapcsolása nélkül is. Az utóbbi időben pedig kezdtem alvászavarral küzdeni (na nem délutánonként, az még mindig kitűnően működik, ha kell, ha nem...), éjjel 1-2-ig forgolódni, reggeltől délig ébredezni a munkahelyemen, délután aludni és este kezdődhet minden elölről... Mivel az altatók használatát szeretném még kicsit kitolni (biztos rájuk fogok fanyalodni előbb-utóbb, hála a szerencsés pályaválasztásnak - de legalább tudom, hogy mivel érdemes indítani és merre lehet még fokozni :) ), ezért egyelőre alternatív módszerekkel próbálkozom. Van már többfajta relaxációs mp3 fájlom (csak mivel ezekbe időnként tényleg bele szoktam aludni, ezért Albinó virrasztja végig ilyenkor az éjszakát), gyógynövény alapú csodabogyóm (ami időnként a vasárnap éjszakai kínlódásoknál kerül elő és hát hol hat, hol esélye sincs lecsillapítani a túlpörgött agyamat) és tegnap délben befektettem egy alváshoz használt szemfedőbe is (tudjátok, amit a filmekben is lehet látni csipkés, vagy csipkementes változatban, rendszerint szoros összefüggésben egy pár másodperccel később bekövetkező késszúrás vagy lövés által okozott hirtelen elhalálozással)... hát az enyém csipkementes ugyan, de van benne kiszerelhető hűsítő párna, úgyhogy ha legközelebb derűs homlokkal és deres szemöldökkel jelenek meg reggel a munkahelyemen, akkor tényleg működik a dolog... :)
Azért tegnap este még hűsítő párna nélkül próbáltam elaludni benne, még szokni kell hozzá, kicsit fura érzés ebben forgolódni 45 percet - de tény, hogy már teljes sötétben...
Az előttem levő kis teret csodálatosan felújították tavaly... érdekes szökőkút, árnyas padok, ha majd egyszer körbefutja a repkény, és sok sok gömb alakú lámpa, amik este igazán romantikussá teszik a helyet... csak egy baj van, hogy ez a sok romatikus lámpa éjjel olyan világosságot teremt a leeresztett redőnyön keresztül is, hogy minden gond nélkül megtalálok apróbb dolgokat a szobában a villany felkapcsolása nélkül is. Az utóbbi időben pedig kezdtem alvászavarral küzdeni (na nem délutánonként, az még mindig kitűnően működik, ha kell, ha nem...), éjjel 1-2-ig forgolódni, reggeltől délig ébredezni a munkahelyemen, délután aludni és este kezdődhet minden elölről... Mivel az altatók használatát szeretném még kicsit kitolni (biztos rájuk fogok fanyalodni előbb-utóbb, hála a szerencsés pályaválasztásnak - de legalább tudom, hogy mivel érdemes indítani és merre lehet még fokozni :) ), ezért egyelőre alternatív módszerekkel próbálkozom. Van már többfajta relaxációs mp3 fájlom (csak mivel ezekbe időnként tényleg bele szoktam aludni, ezért Albinó virrasztja végig ilyenkor az éjszakát), gyógynövény alapú csodabogyóm (ami időnként a vasárnap éjszakai kínlódásoknál kerül elő és hát hol hat, hol esélye sincs lecsillapítani a túlpörgött agyamat) és tegnap délben befektettem egy alváshoz használt szemfedőbe is (tudjátok, amit a filmekben is lehet látni csipkés, vagy csipkementes változatban, rendszerint szoros összefüggésben egy pár másodperccel később bekövetkező késszúrás vagy lövés által okozott hirtelen elhalálozással)... hát az enyém csipkementes ugyan, de van benne kiszerelhető hűsítő párna, úgyhogy ha legközelebb derűs homlokkal és deres szemöldökkel jelenek meg reggel a munkahelyemen, akkor tényleg működik a dolog... :)
Azért tegnap este még hűsítő párna nélkül próbáltam elaludni benne, még szokni kell hozzá, kicsit fura érzés ebben forgolódni 45 percet - de tény, hogy már teljes sötétben...
péntek, február 18, 2011
... egy ideges nap...
... végén, amikor mindennel elcsúsztam (lehet, hogy részben amiatt, hogy egyszerűen reggel elfelejtettem meginni a mindennapi kávémat), és kettőkor még a nyakamba sózott hallgató is megjelent, hogy indítsam el a kutatói pályán, mindezt megtetézve a délutáni vizittel, este 8 után végre nekifoghattam még kiegészíteni a kórelőzményét az egyik ma felvett új betegnek, amikor beugrott az alábbi dallam:
... és megnyugodtam. :)
... és megnyugodtam. :)
hétfő, február 14, 2011
... érdekes...
... hogy mennyire nehezen állt össze a köszönetnyilvánítás része az irkálmányomnak... egyből pár évvel korábbra repültem vissza az időben, még a másik, egyszerűbb berendezésű albérletembe, a fekete-fehér kis sport tévé mellé a kávézó asztalhoz, majd elkezdett pörögni a film, a kezdeti nehézségek, melyeket később további nehézségek követtek, majd még pár váratlan nehézség, mindez megfűszerezve pár könnycseppel, nagyon kevés nyilvánossal, kicsivel több 4 fal között elcseppenttel, ezer és egy szülőkkel átbeszélgetett órával (hja, megéri nekem internetre költeni, sokkal olcsóbb, mint egy jó pszichológus és a hatás legalább olyan jó - vagy ti nem így gondoljátok...? :) ) és persze volt azért mosoly is bőven, főleg a kezdeti sokk után, hogy idegen földön landoltam, egyedül, mint a kisujjam (ha egy pillanatra eltekintünk a szomszédos 4-től) és egy idő után végre megkerült a helyem is, felbukkantak a szomszédos ujjacskák is eltekinthetetlenül, aztán kiderült, hogy a megkerült hely lehet, hogy csak délibáb volt (itt mosoly kicsit alább görbül), de közben már kialakulófélben vannak más dolgok, amik tovább (is) mutatnak, talán új könnyek és ezer és két órával töltött beszélgetések felé, de ha kicsit kevesebb lesz a könny és kicsit több a mosoly, máris megérte... hát nem? :)
.... és a köszönetnyilvánítás részre pontot tettem. Így is hosszabbra sikerült, mint amennyire kellett volna... :)
.... és a köszönetnyilvánítás részre pontot tettem. Így is hosszabbra sikerült, mint amennyire kellett volna... :)
... mai tanulság...
... a nutella nem hűtőbe való, mert utána nem rögtön hozzáférhető, amikor hirtelen támadt csokiéhségemet enyhíteni szeretném... 5 perce próbálok apró darabokat farigcsálni belőle, a türelmem már fogytán, de a csoki még mindig dermedten csillog az olvasólámpa fényében...
... pedig most volna rá szükségem...
... pedig most volna rá szükségem...
vasárnap, február 13, 2011
hmmm...
... kicsit ismerős... :) egy darabig haboztam, hogy betegyem, de tényleg alapmű a PhD hallgatók gyötrelmeinek megértéséhez... :)
szerda, február 09, 2011
malacom van/lesz... :)
... egy apró kis gesztus (hogy mennyire apró, azt a viszonyítási alapként szerepelő ásványvizes zöld kupak hivatott érzékeltetni), ami ma bearanyozta a napomat. :)
A titkárnőnktől kaptam, hogy vigyázzon rám és hozzon nekem szerencsét nyáron... mint megtudtam, azért ilyen mélynövésű a röfi, hogy a nagy csomagban ne foglaljon túl sok helyet, és semmiképp ne maradjon itt... :)
... majd készítek vele egy sztárfotót a nagy vadmalac társaságában is, aminek vélhetően elég sok köze van hozzá, hogy a nyaram meglehetősen eseménydús lesz... :)
A titkárnőnktől kaptam, hogy vigyázzon rám és hozzon nekem szerencsét nyáron... mint megtudtam, azért ilyen mélynövésű a röfi, hogy a nagy csomagban ne foglaljon túl sok helyet, és semmiképp ne maradjon itt... :)
... majd készítek vele egy sztárfotót a nagy vadmalac társaságában is, aminek vélhetően elég sok köze van hozzá, hogy a nyaram meglehetősen eseménydús lesz... :)
kedd, február 08, 2011
... virulens zene... :)
Sz.-ben bújkált ez a dallam, és sikeresen megfertőzött vele... :)
... úgy tűnik, a fiatalabb generáció sem teljesen védtelen a fertőzéssel szemben... :)
... úgy tűnik, a fiatalabb generáció sem teljesen védtelen a fertőzéssel szemben... :)
azt hiszem...
... megártott ez a pár intenzív nap Albinó társaságában, mert már hangosan több hangszínben Májkell Dzsekszon számokat énekelek időnként és nekifogtam kommentálni - a saját blogomat. Pedig a kommentálás nem nagyon megy nekem, ergo kerülöm is, amikor csak lehet... ettől persze úgy tűnhet, hogy csak a saját gondolataimmal vagyok elfoglalva, a tiéteket nem is olvasgatom, pedig ez cseppet sem így van, van nekem szép listám a G. Reader-en, csak épp a kommentálós részénél torpan meg mindig a nagy lendület...
... és mivel ma a lassan 80 oldalt számláló förmedvényes cirkálmányomat kivéve minden egyébbel foglalatoskodtam, ezért mostmár a lelkiismeret a jó útra igyekszik visszaterelgetni és nem is enged újbekezdést indítani... jövő héttől úgyis vége a nagy nyugalomnak, visszakerülök a bázisra, és akkor az energiáimat megint a bosszankodás fogja lekötni a tudomány(kodás) helyett....
... és mivel ma a lassan 80 oldalt számláló förmedvényes cirkálmányomat kivéve minden egyébbel foglalatoskodtam, ezért mostmár a lelkiismeret a jó útra igyekszik visszaterelgetni és nem is enged újbekezdést indítani... jövő héttől úgyis vége a nagy nyugalomnak, visszakerülök a bázisra, és akkor az energiáimat megint a bosszankodás fogja lekötni a tudomány(kodás) helyett....
vasárnap, február 06, 2011
óóóó
... kicsit bosszantó így kora reggel észrevenni, hogy az elsőszerzős cikkem eredményét, ami az egész tudományos munkám legszebben (és legtöbb munka árán) kifejlett gyümölcsét jelenti, beleveszik egy 2010. novemberi összefoglaló közleménybe, épp csak a cikkemet felejtik el felsorolni a hivatkozásoknál és egy másik kutatócsoportnak a munkájára utalnak...
... hát van ezek után értelme tovább püfölni Albinót...?
... hát van ezek után értelme tovább püfölni Albinót...?
péntek, február 04, 2011
léteznek...
... olyan szülők is, akik a felállított diagnózis ellenére sem hiszik el, hogy a gyerekük beteg... és emiatt a további kivizsgálását és esetleges kezelését sem támogatják... még ha ez lehet (eléggé valószínű), hogy később súlyos következményeket von maga után egy huszonéves életében...
... számomra ez egyszerűen felfoghatatlan.
... egyelőre nem tudom, hova illesszem be a világról alkotott képembe...
... számomra ez egyszerűen felfoghatatlan.
... egyelőre nem tudom, hova illesszem be a világról alkotott képembe...
szerda, február 02, 2011
csöpögő orr...
... tüsszögés, fejfájás és mézes-citromos-kamillás tea túladagolás... kb így jellemezhetném a mai napot. Szerencsére a délutáni 2,5 óra alvás legalább a fejfájást elfújta, marad tehát éjszakára kialudni a többi tünetet... remélem sikerülni fog, mert nagyon nem szeretek beteg lenni... jobb nekem a köpeny másik oldalán... :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)