Megint hát...

... de még mindig nem bölcsebb... :) És mostanában a szavak is elvándoroltak, valószínűleg a koffein- és ajándék kávéscsészehiány miatti elégedetlenségüket kifejezve, úgyhogy már legalább 10 perce ülök itt a monitor előtt, barokk körmondatfoszlányok után kutatva a fejemben, de csak az jut eszembe, mennyire szép nap is volt ez a mai, és talán még mindig nincs vége... :) Szeretetről szólt, amit számomra megmagyarázhatatlan okokból bizonyos emberek éreznek irántam, és ezt nem sajnálták kifejezésre juttatni, ki éjjel 0.08-kor, ki reggel 6-kor, ki napközben, és mindegyik nagyon jól esett és csak fokozta a nap hangulatát. :)

Csak azt tudom kívánni mindenkinek, hogy legyen hasonló élményben része, mint amilyenben ma nekem volt. :)

... és köszönet érte. :)