...

...ma egy csodaszép és hihetetlenül nyugodt kisbaba keresztelőjén voltam, aki harmadik gyermeke a velem egyidős anyukájának (aki szintén orvos). Azóta emailek, kérelmek és egyéb hasonló apró teendők között fel-felvillan bennem, hogy bármennyire is határozottan előre fele halad a szakmai előmenetelem (ami nem is annyira az én döntésem, csak a maximalista főnököm és számos szigorú határidő eredménye), igazán nem bánnám, ha a következő évek már nem csak erről szólnának. :( Ha agyilag nem is állok még teljesen készen, de már annyi kütyü körülvesz, hogy velük és némi emberi segítséggel csak menne nekem is életbentartani egy ilyen kis csöpp élőlényt (pl emlékeztetők etetéshez, oltásokhoz, kivenni a gyereket a kocsiból...) ...

posted from Bloggeroid