Drága apukám, apró kis szünet után érkezik a következő mese, aminek során fény fog derülni arra, hogy miért is volt/van részem hivatalosan is egy ilyen hosszú, 5 napos hétvégében - amit majd szerdától megszakít egy 2 napos hét közepe... :) Csak hogy nehogy véletlenül azt hidd, a lányod rossz utakra tévedt és kivett pár napot, hogy körbecsavarogja a vidéket (ami egyébként nem is lenne rossz, de az a jövő hétre van szánva, méghozzá társaságban :) )
Augusztusban Olaszországban megáll az élet, kihalnak az utcák... legalábbis a városok perifériáján, ahol még a turista sem jár (a helyi látványosságok szokás szerint zsúfolva, egymás hegyén-hátán a sok tükörreflexes Nikonos nagyon fiatal, közepes és idős ember, mindenféle színárnyalatban)... Ugyancsak itt a periférián (ahol jelenleg én is lakom), az üzletekben lehúzzák a rólót, kiírják széles mosolyokkal tűzdelve, hogy elmentünk nyaralni, ne keressetek, az üzlet augusztus 1-szeptember 4 között zárva... na jó, vannak egyesek, akik csak 2 hétre húzzák le a rólót, de nekik valószínűleg van egy kínai vagy román munkatársuk, akit be lehet fogni erre az időszakra (is). És a bennszülött olasz levonul a tengerpartra, ahol szerencsére van egy kis nyaralója, és egy hónapig ki sem teszi onnan a lábát, max reggel a strandra, este pedig a strandról be a nyaralóba. Egyébként ugyanez a helyzet bármilyen munkaszüneti napon és hétvégén is. :) Ezért lehet egyből látni, ki az olasz és ki nem: csokibarna már április végén és a legnagyobb melegben is legalább bokáig, de inkább térdig érő csizmát visel egy laza sállal a nyaka körül. 35-40 fokban is. Mert lojális a csizmához (lásd haza- és félszigetszeretet)... vagy ki tudja... :)
A kórházakban természetesen nem lehet egy hónapra lehúzni a redőnyt, mert csak... úgyhogy itt kitalálták, hogy heti 5 nap helyett csak 4 hétköznap dolgoznak, és láss csodát, nem a szerdát (kedvenc napom), nem a csütörtököt, hanem valamiért pont a pénteket választották szabadnapnak (így jobban belegondolva én pl a hétfőt tölteném otthon :) ). Szóval ezért nem voltam én pénteken dolgozni, mert nem találtam volna senkit (legalábbis azon a klinikán, ahova én járok - de gyanítom, hogy a többiekkel is ugyanez a helyzet, ha mégsem, irgalom-kegyelem... :) ).
Ugyanakkor augusztus 15 a mélyen vallásos Olaszországban hivatalos ünnep, tehát magától értetődően munkaszüneti nap is. Nagyboldogasszony napját, vagyis Mária mennybemenetelét ünneplik (l'Assunzione di Maria) ezen a napon, de a szokásnak régebbi gyökerei vannak, még Augustus császár rendelte el az "augusztusi pihenést" ("feriae Augusti"), innen is a hétköznapi elnevezése ennek a periódusnak: Ferragosto. A cél pedig az volt, hogy mindenki kipihenje a korábbi hetek, hónapok megfeszített munkáját, ezért ilyenkor mindenki elment 1-2-3 hétre szabadságra, még a hivatalok is bezártak 1-2 hétre (ez a hagyomány valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag máig fennmaradt), és mindenki csak evett, ivott, mulatozott, azaz pihent és egyes városban időnként felvonult. Persze csakis vallásos alapon... vagy legalábbis részben. :)
Nem is értettem sokáig, miért kérdezi mindenki a klinikán, hogy mit fogok Ferragosto-kor csinálni, megyek-e a tengerre. Aztán a gúúgel(heimer izidor) megint csodát művelt és megvilágosított. :) Hát természetesen nem mentem a tengerre, egyedül kevésbé élvezetes, mint társaságban, így gondoltam, kihasználom a rengeteg szabadságot és befejezem az épp aktuális cikk legnehezebb részét - a következtetések levonását... azt most inkább nem részletezem, hogy kitört rajtam közben a generalizált zabszem szindróma és egyéb súlyos betegségek, pl. napi másfél liter folyadékfogyasztás, mert pótcselekvésként végre megittam annyi ásványvizet, amennyit a betegeken szigorúan számonkérek (legalábbis télen, mert nyáron azért ennél többet :D ). (... és így természetesen nem olyan tempóban haladtam, ahogy eredetileg elterveztem, na de ez már másik történet..)
És holnap szintén nem fogok munkába menni, pedig akkor papírforma szerint akár mehetnék is- csak épp nem fog senki bemenni dolgozni (gondolom azért, hogy kipihenjék a Ferragosto-t :) ), üres lesz az ambulancia, én pedig szívesebben ülök a szobámban, minthogy álldogáljak az üres kórházi folyósón.... így hát még egy napom marad, amit a kutatás és statisztika oltárára tehetek (szirup csendben jobbra el)...
... de holnap estétől kezdődik ismét a társasági élet, 3 lány érkezik otthonról és legalább esténként én is csatlakozom majd hozzájuk - figyeljétek a firenzei híreket, mert lehet, hogy benne leszünk... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése