Pár napja egyik este nagyon elkeseredtem, amikor újabb hibámra derítettem fényt egy önként vállalt feladat kapcsán, amivel másoknak szerettem volna segíteni (néha az az érzésem, hogy több bajt okoz nekem az egész kutatósdi mint amennyi hasznom telik benne...) Elment a kedvem (sokadszorra) a kutatástól és az önbizalmam végleg negatív tartományba került... szerencsémre rögtön kaptam is egy jótanácsot, ami fényt deríthet arra, hol csúszok szét, mitől vagyok mostanában képtelen koncentrálni - és hogy ez csak belőlem fakad, vagy vannak itt még külső tényezők is...
Mától fogva minden tevékenységemet röviden leírom, hogy tudatosuljon, mikor épp mivel foglalkozom, mi az, amiből faragni kellene és mi az, amire kicsit több időt szakítani... Délután 2:30-kor indult a naplóírás, miután hazaértem a munkából, és most pár hétig szorgalmasan próbálok jegyzetelni, hogy rájöjjek a dinamikámra (remélem nem az lesz a vége, hogy átláthatatlan és korrigálhatatlan káosz és punktum...).
És bármilyen hihetetlen is, egész jól haladtam a feladatokkal, írtam román, angol és magyar hivatalos emaileket, statisztikáztam kb 2,5 órát a világkongresszusra, amire 3 héttel absztrakt leadás előtt szólt fő-főnököm, hogy kellene jelentkezni (és 1 hét már eltelt, mire ma végre nekifogtam), beszélgettem a családdal, bevásároltam és még a szemétlevivésre és mosogatásra is jutott idő (ez utóbbi kettőn szoktam rendszerint spórolni az idővel :) )
Most pedig még beírom, hogy 15 perc blogírás napi teljesítmény kiértékeléssel együtt és már lehet is lefeküdni - csak hogy lássátok, milyen komolyan veszem...
PS: a következő napok eredményeit pedig már csak magamban boncolgatom, talán majd a végső következtetésre szánok még egy bejegyzést - ha nem igényel túl sok időt és happy end lesz a végkifejlet. :)
2 megjegyzés:
hova mész világkongresszusra?
Madridban lesz, de gondolom csak akkor mehetek, ha sikerül összedobni egy absztraktot és el is fogadják poszternek. :) máskülönben miért is vinne a prof...? :)
Megjegyzés küldése