... egyet kell aludni, egyszer kell kibotorkálni a konyhába lenyomni az órát 6:20 körül és odatenni a kávét (bevált a trükk, már 2 egymásutáni nap sikerült a tervezett busszal beérni dolgozni...:) ), utána még kétszer lenyomni az egyik mobilomat, utána visszacsengetni a másik mobilon anyut, bezötyögni a busszal és végigdolgozni a pénteki napot és MÁRIS ITT A HÉTVÉGE!!! :)
... hétfő reggel óta ezt várom...
... mikor leszek már végre nyugdíjas...?! :)
csütörtök, január 28, 2010
szerda, január 27, 2010
szétestem...
... tekervényeim szerteszét gurultak, és nem maradt más, csak a pőrén maradt szórakozottságom...
... hiába kelek fel időben, ha egész nap szétzilált neuronhálóval, pontatlan asszociációkkal és agykímélő reflexek által vezérelve járkálok...
... és most már abban sem bízhatok, hogy egy kis szabadság mindent megold, vagy legalábbis átmenetileg enyhíti a tüneteket, hisz nem olyan rég voltam megint gondtalan gyermek...
... igen, megint rájöttem arra, hogy valamit elszúrtam... szokás szerint a tudománykodással kapcsolatban, és megint csak egy apróság, de pont ezek tudnak bebújni leginkább az ember bőre alá...
... kezdem feladni a reményt, hogy ha még egy kicsit kitartok, egyszer minden megváltozik, végre hibátlanul teljesítek és büszkén tekinthetek a munkámra...
... hiába kelek fel időben, ha egész nap szétzilált neuronhálóval, pontatlan asszociációkkal és agykímélő reflexek által vezérelve járkálok...
... és most már abban sem bízhatok, hogy egy kis szabadság mindent megold, vagy legalábbis átmenetileg enyhíti a tüneteket, hisz nem olyan rég voltam megint gondtalan gyermek...
... igen, megint rájöttem arra, hogy valamit elszúrtam... szokás szerint a tudománykodással kapcsolatban, és megint csak egy apróság, de pont ezek tudnak bebújni leginkább az ember bőre alá...
... kezdem feladni a reményt, hogy ha még egy kicsit kitartok, egyszer minden megváltozik, végre hibátlanul teljesítek és büszkén tekinthetek a munkámra...
szombat, január 23, 2010
Életkép...
... középkorú, hosszúhajú, sovány nő távozóban a kórházi központból... feltehetőleg a traumatológián járhatott, mert bal keze felkar középtől kézfejig gipszben, könyökben derékszögben behajlítva...
... érdekes látványt nyújt, amint egészséges kezében mobilt szorítva a füléhez, valakihez ideges hangon beszélve, 3 lépésenként könyökben megtört gipszes kezéhez hajtja le fejét, hogy enyhén duzzadt ujjai közé szorított füstölgő cigijét foghíjas szájához emelje...
... érdekes látványt nyújt, amint egészséges kezében mobilt szorítva a füléhez, valakihez ideges hangon beszélve, 3 lépésenként könyökben megtört gipszes kezéhez hajtja le fejét, hogy enyhén duzzadt ujjai közé szorított füstölgő cigijét foghíjas szájához emelje...
Nem boszorkányság - technika... :)
A kétnapos továbbképzőn (ahol én is továbbképeztem az embereket, végül 35 percben, állítólag még érthetően is... :) ), én is elraktároztam egy hasznos információt. Na jó, többet is, de a rövidtávú hasznot tekintve mégiscsak ezt emelném ki: ha dobozból töltöm ki a narancslét vagy tejet, akkor ha lyukat szúrok a tetejébe, nem fog nagyokat cuppanni és szétfröcskölni. Ezzel pedig értékes perceket tudok megspórolni a reggeli kávé készítése során, ahol legalább annyi időt szokott igénybe venni a szétszéledt tej feltakarítása, mint a kávé bekészítése... :)
Esetleg van nektek még valami hasonló praktikus tanácsotok? Csak hogy ne kelljen várnom a következő továbbképzőig... :) Érdekelne például, hogy ti hogy veszitek rá magatokat reggel, hogy amikor először cseng az óra, felkeljetek és készülődni kezdjetek... nálam ez a hang még csak az utolsó negyed-félórás alvás kezdetét jelenti... és az előre megfontolt szándékkal a menetrendből kinézett buszról lemaradást...
Esetleg van nektek még valami hasonló praktikus tanácsotok? Csak hogy ne kelljen várnom a következő továbbképzőig... :) Érdekelne például, hogy ti hogy veszitek rá magatokat reggel, hogy amikor először cseng az óra, felkeljetek és készülődni kezdjetek... nálam ez a hang még csak az utolsó negyed-félórás alvás kezdetét jelenti... és az előre megfontolt szándékkal a menetrendből kinézett buszról lemaradást...
csütörtök, január 21, 2010
... ha most újrakezdhetném...
... a kutatósdit, akkor minden egyes szakmai telefonbeszélgetés, labormunka, nagy emberekkel folytatott megbeszélések fontosabb információit rögzíteném egy könnyen áttekinthető fájlba, mondjuk egy online naptárba... gyakorlatilag esélytelen már felidéznem 4 hónappal ezelőtti eseményeket, talán még esetleg egy hipnotizőr tudna belőlem valami hasznos információt kicsikarni - a magam számára, bár a szépen elsimult tekervényeimmel és elmeszesedett memóriaközpontjaimmal szemben még neki sem lenne sok esélye...
... de újrakezdeni már biztos nem fogom, úgyhogy gyötröm még egy kicsit az agyam, aztán alszom rá egyet, mert a mai nap előadássorozata után jót fog tenni végre kikapcsolni a világot és visszavonulni az álmok mezejére - ahol remélhetőleg kivételesen nem kórházi körülményeket találok, megoldandó problémákkal, súlyos állapotú betegekkel... inkább angyalkákat kérek, döntően sötét hajúakat, barna szeműeket és világos bőrűeket, legyenek kedvesek, humorosak, (egészségesek!), hordozzanak a tenyerükön, és ha eljön a reggel és az ébredés, az egyik azért még maradjon kicsit, hozza az ágyba a reggeli kávét és csomagoljon szendvicset tízóraira...
... hát olyan nagy kérés ez!? :)
... de újrakezdeni már biztos nem fogom, úgyhogy gyötröm még egy kicsit az agyam, aztán alszom rá egyet, mert a mai nap előadássorozata után jót fog tenni végre kikapcsolni a világot és visszavonulni az álmok mezejére - ahol remélhetőleg kivételesen nem kórházi körülményeket találok, megoldandó problémákkal, súlyos állapotú betegekkel... inkább angyalkákat kérek, döntően sötét hajúakat, barna szeműeket és világos bőrűeket, legyenek kedvesek, humorosak, (egészségesek!), hordozzanak a tenyerükön, és ha eljön a reggel és az ébredés, az egyik azért még maradjon kicsit, hozza az ágyba a reggeli kávét és csomagoljon szendvicset tízóraira...
... hát olyan nagy kérés ez!? :)
szerda, január 20, 2010
nehezedő akadályok...
... eddig az volt a probléma, hogy 8 percbe kellett beleszuszakoljam a 10 perces előadásokat... ezért 2-3-4-szer (türelem/idő hányados függvényében) elpróbáltam őket...
... holnap 40 perc alatt kell bevezessem a nagy általánosságot, lehetőleg érthetően és érdekfeszítően, miközben melegebb éghajlatokra vágyom - a hallgatóságot persze nem kívánom ugyanoda... ;)
... és már biztos nem fogom 4-szer elpróbálni az előadást, mert holnapra sem hangom nem marad, sem keringő oxigén az agyamban... a glükózból szerencsére már 3 napja töltöm fel a raktáraimat (és ne merjétek azt állítani, hogy az agyban olyan nincs, mert akkor szomorúan be kell ismerjem, hogy igazatok van, és ezek a raktárak máshol telődnek...).
... és hétfőn megint 30-40 perc kerepelés, természetesen más témában...
... vajon el tudom hitetni valakivel, hogy véletlenül letöröltem a póver pontyot és nem tudtam készülni...? ("nem bírunk ugrani"- gyerekkori emlék, szerk. megj.)
... holnap 40 perc alatt kell bevezessem a nagy általánosságot, lehetőleg érthetően és érdekfeszítően, miközben melegebb éghajlatokra vágyom - a hallgatóságot persze nem kívánom ugyanoda... ;)
... és már biztos nem fogom 4-szer elpróbálni az előadást, mert holnapra sem hangom nem marad, sem keringő oxigén az agyamban... a glükózból szerencsére már 3 napja töltöm fel a raktáraimat (és ne merjétek azt állítani, hogy az agyban olyan nincs, mert akkor szomorúan be kell ismerjem, hogy igazatok van, és ezek a raktárak máshol telődnek...).
... és hétfőn megint 30-40 perc kerepelés, természetesen más témában...
... vajon el tudom hitetni valakivel, hogy véletlenül letöröltem a póver pontyot és nem tudtam készülni...? ("nem bírunk ugrani"- gyerekkori emlék, szerk. megj.)
hétfő, január 18, 2010
Plussz egy ország... :)
Végre eljutok életemben először Németországba. Kár, hogy csak reptéri átszállás lesz kongresszusra menet (Firenze a végcél, mi is lehetne más...:) ), és valószínűleg a berozsdázott német nyelvtudásomat sem lesz alkalmam megkapirgálni és megnyöszörögtetni (a biztos csatlakozás elérés érdekében inkább egyből angollal indítok), de remélhetőleg egy hűtőmágnest azért tudok vásárolni majd a tranzit régióban.:) Egy napsugár a müncheni reptér ablakán keresztül, egy hűtőmágnes, és egy kényelmes tempóban elért csatlakozás minden vágyam - persze egy hosszabb németországi kirándulás előtt... ;)
Ez az utazás persze csak egy hónap múlva aktuális, de azért jobban esik elmerengeni ezen, mint a 2 darab 40 perces előadáson, amit egy hét leforgása alatt kell megtartanom. :)
Végezetül egy kis Európa térkép, célpontokkal és egy jóleső pillantással Erdélyre és a városokra, amelyekhez múlt, jelen és jövő fűz. :) Na jó, a jelenhez és jövőhöz kicsit azért rá kell zoomolni a térképre... :D
Ez az utazás persze csak egy hónap múlva aktuális, de azért jobban esik elmerengeni ezen, mint a 2 darab 40 perces előadáson, amit egy hét leforgása alatt kell megtartanom. :)
Végezetül egy kis Európa térkép, célpontokkal és egy jóleső pillantással Erdélyre és a városokra, amelyekhez múlt, jelen és jövő fűz. :) Na jó, a jelenhez és jövőhöz kicsit azért rá kell zoomolni a térképre... :D
kedd, január 12, 2010
Mit tegyen...
.. az ember, ha annyira unja a saját előbírálati anyagát írni, hogy a fájl megnyitása után 2 perccel már reflexesen elkezd ásítozni, egyre laposabbakat pislog, és mikor már a konyhában sem marad mosogatnivaló és a ruhák is szépen összetűrve visszakerülnek a szekrénybe, akkor kénytelen lefeküdni - este 9-kor...
... 3 kávé, csoki, narancs nem megoldás - kipróbálva...
... 3 kávé, csoki, narancs nem megoldás - kipróbálva...
kedd, január 05, 2010
Későn érő típus...
... vagyok, de hogy mennyire, az abból látszik, hogy sikerült összeszednem egy vírusos fertőzést, amin a gyerekek 85-90%-a 10 éves koráig tünetmentesen átesik... nekem ez nem pont így sikerült, összegyűlt egy A5-ös papírméret kórtörténet, számtalan eddig csak hírből ismert tünettel, de a lényeg, hogy már gyógyulófélben vagyok, biztos diagnózissal, a végén még meg is maradok, ha bele nem őrülök abba, hogy épp nem tudom eldönteni, hogy állítsam fel a tényleges prioritási sorrendet a betegség miatt (és nemcsak) elmaradt feladataim között... az 50 perces előadás és nemzetközi kongresszus absztrakt leadási határidő vészesen közel van egymáshoz, és mindkettő januárban, és történetesen emellett dolgoznom is kell. Úgy értem, osztályon, emberekkel... Februárra nem is merek még gondolni, ott is nemzetköz, csak épp poszter(ek)be ágyazva...
... nem is értem, hogy miért hittem egy percig is, hogy 2010 nyugisabb lesz, mint a tavalyi év...
... talán még annál is később érő típus vagyok, mint eddig gondoltam... és még mindig a naív korszakomban ragadva...
... nem is értem, hogy miért hittem egy percig is, hogy 2010 nyugisabb lesz, mint a tavalyi év...
... talán még annál is később érő típus vagyok, mint eddig gondoltam... és még mindig a naív korszakomban ragadva...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)