... tartottam? Ja igen, a fogadalom.:) Bámulatos, mennyire nem foglalkoztatott a blogírás az elmúlt két hétben... ezért valóban csak tegnap este kukkantottam be, mert lejárt az önként vállalt 15 napos absztinencia, bár a dolgozatot végül csak ma küldtem el... láttam, hogy teljesen csend honol a tájon, senkiből semmilyen heves érzelmeket nem váltottam ki jelenlétemmel vagy hiányommal (mondjuk egy ízletes fenyegetés az utolsó, ami most még hiányozna az életemből, főleg, ha a fenyegetés a pályázatírás szóval kezdődik...)
Azt hiszem emlékezetes marad ez a két hét... ennyi stresszt ilyen rövid idő alatt lenyelni... mondjuk fogyott a Snickers meg a Mars is, ugyanis rájöttem, hogy ennyi luxust ilyen fontos szellemi tevékenység közben kötelezően meg kell engedjek magamnak.:) Hmm, most jut eszembe, hogy eldobtam a papírjaikat, pedig nyerni is lehetett velük. De amilyen szerencsém van, a friss költözés miatt még senki nem hordja el a szemetet és az én zöld pléh-szörnyemben csak csokispapírok gyűlnek 3 egész napja.:) Kaptam ugyanis egy kis birodalmat, és bár hivatalosan 3-an osztozunk rajta, de én már kezdem megszokni, hogy erre nemhogy ember, de még madár sem igen jár... ha így folytatom, lassan teljesen elszigetelődök az emberiségtől... de legalább nem kell nézzem, amint fél óráig valaki az orrát turkálja előttem teljes nyugalommal, aztán eszébe jut, hogy a szeme sarkát már rég nem tisztítgatta, úgyhogy lassan ideje arra is sort keríteni... hát ilyenkor tényleg nagyon nem hiányzik az emberiség maradék pár milliárd része.
Most pedig hazamegyek, és amikor a séta után hazaérek, 3 nap alatt először végre pizsamában alszom el... Kétszer ébredtem már arra az elmúlt napokban az esti 10 perces szempihentető szundiból, hogy hajnali 5 óra van, csicseregnek a madarak és az én bibliográfiám még mindig az este 10-órás állapotban van...
Ilyenkor annyira örülnék, ha egy jótündér belibbenne az ablakon és befejezné helyettem a cikket... vagy legalább rendet tenne a szobában...
Hát hol vagytok jótündérek?
Biztos náluk is dúl a konvergencia program...
4 megjegyzés:
Örülök azért, hogy megvagy épen. A stressztűrésrből pedig példát kell vennem... Bár csak erre a hétvégére, talán.
Szia!:) Én is örülök, hogy még megvagyok, bár néha már kételkedem benne, hogy az állapot, amiben le(ve)ledzem és az élni szó közé egyenlőségjelet lehet tenni... na ezt jólmegaszondtam... :) A következő stressz az életemben egy szegedi látogatáshoz fűződik... méghozzá hamarabb, mint szeretném... Könnyű hétvégét, kevés adrenalint! :)
Időgépet kellene venned ha mégegyszer tanulmányt kell írj. Alszol egy jót, aztán visszamész este 10 órára, folytatni a munkát. Az is segít, ha csak 10 percet tudsz előre menni az időben, felkeltheted magad, vagy nézheted milyen édesen alszol...
Addig ajánlom az Álom tudománya c. alkotást (filmet).
Tegnap este megnéztem a "Távkapcs" című hollywoodi szuperprodukciót. Nem mondom, voltak benne unalmas részek is, de a vége egész jóra sikerült... és tanulságosra. Talán ideje lenne elgondolkoznom azon, hogyan is tudnám jobban beosztani az időmet... és a lustaságomat hogyan tudnám minimalizálni...
Időgép helyett az is megoldást jelentene számomra, ha holnaptól közfelkiáltással megtoldanák pár órával a napot. Persze a munkaórákat azért inkább ne... :) mert akkor megint ugyanott lennék.
Megjegyzés küldése