ismét 20... ;)

ajándék :)

Az egyik beteg, aki mellesleg névrokonom és velem egykorú, készítette nekem ma este girbe-görbe ujjacskáival a két kishajót és a spanyol díszdobozt.:) be kellett töredelmesen valljam neki, hogy én ilyent nem tudok, és nem is fogok soha, mert az én kitartásom a lap összefirkálásában kimerül, a tűrögetésig én bizony nem jutok el... Mellesleg egy zöld színű karkötőről, amit a folyósón fonogat, kiderült, hogy szintén nekem szánja (naná hogy tetszik a színe), pedig a lány nem is az én "fennhatóságom" alá tartozik.

... Lassan dobozt indíthatok ezeknek a megható, néha utólag fájdalmas ajándékoknak, amelyek gazdájukat akaratlanul is belekarcolják az életembe-emlékeimbe.

Published with Blogger-droid v2.0.4

most pedig jöhet...

... a vasárnap esti 1 deci vörösbor (kávéspohárban :) ), hogy kivédjem a szokásos hétfő reggeli szindrómát (időnként vasárnap este felpörög az agyam - most is némileg, hiszen 5 perce küldtem útjára Olaszországba és Hollandiába mostohagyerekcikkem legújabb rémverzióját - , és képtelen vagyok elaludni, hétfőn viszont fáradtabban ébredek, mint ahogy nekivágtam a hétvégének).

... és hát ugyebár a vörösbor a kollégák szerint is jobb, mint a "böcsületes közönséges gyógyszer" - mindenféle szempontból. :)

... és mivel a buszt holnap sem én vezetem a munkahelyemig, ezért még akkor sincs baj, ha az ébresztőig hátramaradó 6 óra alatt nem bontja le teljesen a szervezetem... :) reggel pedig még mindig foghatom a zűrzavart a kialvatlanságra és kávéhiányra... ;)

az előbb...

... kikapcsoltam a tévét és terveim szerint a hétvégén már nem is kapcsolom be többet, mert elkezdett szorítani az idő, egyre hangosabban ketyeg az óra, egyre jobban közelednek a kikerülhetetlen határidők.

Döntően ezért nem írok mostanában - és mert időnként azon töröm a fejem, hogy ebben az évben a meséim miről szóljanak, mivel a mostani célszemélyt valami mással kell motiváljam ... 

Édesanyámnak...

... és minden édesanyának Boldog Anyák Napját! :)

www.fotozz.hu-ról

Mindent köszönök!

(Persze az apukáknak is hálásak vagyunk folyton folyvást, mielőtt mellőzve éreznék magukat ;) )

jobb későn...

... mint soha. :)
Amióta eléggé magamra maradtam a cikkírásban, elkezdtem cikkeket olvasni arról, hogy hogyan is írjunk cikkeket. Ezt mondjuk már pár éve is megtehettem volna, lehet, hogy másképp alakult volna az életem... mondjuk pár fehér hajszállal kevesebb a saját és szüleim fején, minusz négy szarkaláb, és kicsivel több napsütéses óra az életemben, ami ugyebár a csontritkulás későbbi kialakulásának kockázatát csökkentette volna...;) Persze az is hozzátartozik, hogy eddig, ha elakadtam, rohanhattam a főnökömhöz, mert 15 perc múlva jött az útbaigazítás (plussz két újabb feladvány :) )...

Ha esetleg valaki nekiveselkedne, vagy úgy érzi, még van, mint tanulnia ebben a témában, én itt találtam hasznos dolgokat (egy sokat publikáló holland ifjú titán küldte a linket, úgyhogy lehet benne valami :) ).

szeretettel

Anyumnak és apumnak :) a nagy nap alkalmából.

Vannak olyan dolgok, amikről gyermekkoromban nem is álmodtam, hogy egyszer átélhetem-átélhetjük... Aztán eljutottam az Óperencián túlra, összegyűlt számos élmény és végre eljött a mai nap is.:)

Published with Blogger-droid v2.0.4

fitt menü

Megkívántam a halat, ezért mára fitt menüt rendeltem (a rendes menüben meglepően ritkán van hal) és gondoltam, a diéta amúgy sem árt így a hosszú, mozgáshiányos tél után ...
Eredmény:
- szerencsére adtak egy zsemlét is a hal+ saláta mellé, így valamennyire jóllaktam...
- délután 5-kor már nagyon éhes voltam, és emiatt némileg ideges...
- 6:30-kor már lelkesen vacsoráztam: pástétomos kenyeret, felvágottat, paprikát...
- majd 3 szem Rafaellót, 1 banánt...

A fitt menü hiába szegényebb kalóriában, ha nagyobb megnyugvással eszeget mellette az ember... :)

egy (majdnem) csodálatos nap...

... reggel ugyanis sikerült kávéivást és csokiskeksz evést követően eljutnom templomba is, méghozzá egy ifjúsági misére, ahol a hajdanról ismert gitáros énekeket énekelték (most ne vegyük figyelembe azt az apróságot, hogy az első ének annyira falsra sikerült, hogy az összes szőrszálam több alkalommal is az égre meredezett tőle...) A fiatal pap is érdekes beszédet mondott, szóval azt hiszem ezentúl ezt a helyet és időpontot fogom célozni... :)
... ezt követően a szép napsütésben gyalog sétáltam el a templomtól a piacig, ahol egy idős nénitől vettem egy csokor fehér orgonát a konyhaasztalra, egy másik idős nénitől pedig 3 szép zöld almát (remélem sikerül rávenni magam, hogy meg is egyem... :) )
... ezután mostam, mosogattam (na jó, igaz, hogy vasárnap van, de tegnap dolgoztunk és nekem ismét 5 után sikerült hazaérni, utána pedig már nagyon fáradtnak éreztem magam mindenféle hasonló megerőltető házimunkához...),
.. délután 2-kor eleget tettem egy ebédmeghívásnak, ahol nagyon finom csirkecubókot kaptam gombás körettel (cserébe telepítgettem és frissítgettem egy kicsit az illető számítógépén - kitalálhattátok - egy másik lányról van szó :) )...
... ebéd után hazadöcögtem, még kicsit (kb 2 órát) néztem a tévét, a végén már némi párhuzamos munkát is mímeltem Albinón...

... és itt romlott el a nap, mert hirtelen eszembe jutott, hogy holnap megint oktatnom kell az angol csoportomat és fogggggalmam sincs, miről beszéljek nekik, mert nem sikerült egyetlen izgalmas beteget sem meggyőzni, hogy bejöjjön holnap a klinikára, emellett még 2 projekttel kapcsolatban fognak rajtam táblázatokat keresni a nap folyamán, és nem utolsó sorban a cikkemmel sem haladok, amiért nagy emberek fogják a fejemet letekerni törékeny és védtelen nyakamról ...

... na de eltekintve a kétségbeesett küzdelemmel telő hátralevő óráktól, amivel próbálom még menteni a menthető, tényleg szép nap volt...:)

egy lusta nap...

... tényleg erről szólt a mai napom (és valamennyire a tegnapi is)... na de lesz még időm holnap bánni... :)



és itt az eredeti is, angolul tudó felnőtteknek... :)

felelőtlenül..

.. Elfelejtettem magammal pixxxet hozni, ezért nem tudok cikket olvasni...

... és mivel konektor sincs a vonatban, kénytelen leszek elbambulni és átaludni a következő tizenpárórát...

...rémes.

Published with Blogger-droid v2.0.4

nyuszitojás:)

Kedvenc takarítónőm kedves kis meglepetése ügyelet indulásakor.:)

Published with Blogger-droid v2.0.4

Boldog Húsvétot mindenkinek

.. időnként elgondolkozom, miért is boldog, de aztán rájövök, hogy azért, mert általában azt jelenti, hogy megint együtt a család... :) én holnap ügyelek, úgyhogy új (meglehetősen népes) családommal töltöm el ezt a napot, de viszek máról maradt ebédet, egy kis bánatoldószert (azt hiszem csoki lesz) és jó sok munkát. Bízom benne, hogy a betegek is ünnepi hangulatban lesznek és nem akarnak nekem sok fejtörést okozni.

... és bízom benne, hogy holnap az ébresztés vidámabb lesz, mint egy évvel ezelőtt Húsvét vasárnapján..

Tehát mindenkinek boldogat és EGÉSZSÉGEST! :)

egy kis virág :)

Amit ma kaptam.:) a hétvégi nárciszok már úgyis elhervadtak.

Published with Blogger-droid v2.0.4

végre napsütésben

Megyek haza.:) itt a bizonyíték is (ha az ember lánya lekési a csatlakozást, még erre is ráér:) ).

Published with Blogger-droid v2.0.4

első alkalom...

... amire vissza tudok emlékezni, hogy tavaszi óraátállításkor reggel 6:30-kor csak úgy kipattantam az ágyból és 5 perc múlva tettre készen nyitottam ki a szobaajtót...

... igaz, hogy első alkalom is volt, hogy óraátállításkor ügyeltem és ezért már nagyon vártam a váltótársat (szerencsére feleslegesen aggódva, hogy ő megfeledkezik a váltásról és még egy órát ott kuksolhatok plusszban... :) ).

vinettáskenyér monoterápia...

... megszakítva ebédidőben anyai levessel és másodikkal... és ezek között a mozzanatok között apu által diktált gyümölcsbevitel (napi 2-3x), és rengeteg alvás...

Ergo: dúl a regenerálódás. :)

Tényleg igaz...

Biztos ismeritek azt a köremailt, hogy miről ismerhető fel a magyar ember: vasárnap húslevest eszik, vonaton 10 perc után előkerül a rántott hús és hasonlók. Én na hajnalban azt a pontot láttam beigazolódni, amikor egy német embernek emeltebb hangerővel, lassabban artikulálva, de továbbra is csak magyarul magyarázta el kb 5-ször, hogy nem jó helyen ül... És közben hangosan méltatlankodott, hogy miért nem érti már meg...

Szegény német ember gondolom az életét féltve ajándékozott neki egy csomag cukorkát, csak higy eleressze (amit ő magától értetődőnek is vett)...

Még szerencse, hogy csak a kedves mama utazik, ő csak a gondtalan utazást taposta ki neki... Tizenóra ennyi bájból és kellemből kicsit sok lenne...:)

Published with Blogger-droid v2.0.4

ha csak egyszer...

... az életben tartani tudnám a napi munkatervemet...
... és ha ez véletlenül pont ma lett volna, akkor már 1,5 órája aludnék, két nyers előadás változat boldog tulajonosaként... így viszont 3 perce elküldtem egy 1 hete lejárt határidejű munkát, van egy fél előadásom angol nyelven (amiből még magyart kell faragnom - még szerencse, hogy az angolt is én készítettem, legalább ismerősek az ábrák :) ), és van egy másik előadás cím diám. De hát még úgyis van 48 órám (minusz két munkanap)... és azok után, hogy ma a folyosón megtaláltam a múlt héten elveszített fülbevaló-hátsó-pöckömet, amiről már rég lemondtam, én bizony még a csodákban is hiszek. :)

pillanatok...

- ... és mondja kedves doktornő, ebben a városban tetszik élni és egyedül tetszik lakni?
- Miért, talán meg szeretné kérni a kezem?
- Hát, ha most 55 évvel fiatalabb lennék, akkor még az is meglehet....

(L. bácsi 80 év körüli friss ismeretségem :) ).