Most egy darabig szeretnék otthon csücsülni, ezért ebben a percben edlöntöttem, hogy két hét múlva biztos nem megyek a következő továbbképzésre...
... Igazából hülyén szeretnék meghalni - és boldogan.
péntek, február 14, 2014
szombat, február 08, 2014
Pollo grigliata
En kis naiv, grillcsirkét kértem vacsorára... :)
Holnap pedig irány vissza Közép (Vagy Kelet - nézőpont kérdése - leginkább másoké) Európába.
péntek, február 07, 2014
szerda, február 05, 2014
kedd, február 04, 2014
mai plusszaim
... 1. létezik műszaki ügyelet és működik is, mert amikor sikerült kizárni magam az orvosi szobából ügyelet során (a kulcs nálam volt, csak a zár romlott el, naná hogy az én fennhatóságom alatt), akkor félórán belül kijött egy látásból ismerős srác és kicsit szétszedte az ajtót és teljesen szétszedte a zárat, de utána be tudtam jönni és hőn szeretett Öcsikémet ismét kezembe kaphattam.
... 2. S. néni 80+ betegem imádkozni fog értem, hogy ne pottyanjon le a repülő, amivel csütörtökön Olaszországba megyek kongresszusra és azóta is ezen aggódik a nővéreknek - ezek után én is kicsit kezdek aggódni, de S. néni imáival felettem bízom benne, hogy nem érhet baj... :)
... 3. Kis Angyal titulust is begyűjtöttem ma (pedig én tudom...)... :)
vasárnap, február 02, 2014
mai befutó állás
... a feedly 'content crafter'-t keres. Nekem ismeretlenül is tetszik az állás, bár kicsit aggasztó, hogy a 'crafter' szóra a gúúgel fordító nem talál semmi magyar megfelelőt. Másodállásban akkor a 'crafter' magyar megfelelőjét is szívesen keresném - mondjuk évekig. ;)
a mai + :)
megvan A Dalból a második kedvencem is (Szécsi Böbe és Saci), bár az élőadásban kicsit kevésbé hangzott jól (ilyen fiatalon élőben ennyi ember előtt nem is csoda, ha lámpalázas az ember - lánya), de az alábbi verzióban engem megfogott:
szombat, február 01, 2014
mai +
valahol el kell kezdeni, előbb csak apróságokkal, aztán várjuk, hogy megnőjenek a pozitívumok.
... kifejezetten örömöt okozott, hogy az ónos esőben épségben hazavezettem, parkoltam és még csak nem is izgultam (nem egyedül ültem az autóban, ez is segített azért kicsit :) ).
január...
... rettenetesen gyorsan elszaladt, pedig máskor mindig ez szokott lenni a nyúlós, ragadós, el nem múlni akarós hónap. Most viszont egyik feladatot követte a másik, egyik ügyeletből csúsztam a másikba, és ha a gépemre nézek, azt látom, hogy itt a rettegett február, 1 kongresszus, amin szerepelnem is kell és még neki sem fogtam felkészülni rá, egy továbbképzés, amin végre csak békés szemlélődő leszek, és talán még egy továbbképzés, bár akkor már kitör a felkelés a munkahelyemen. Szeretek továbbképződni, csak ne kellene miatta a szakrendeléseket ide-oda tologatni, bezsúfolni egy hétre hármat, hogy aztán délután 7-kor úgy kidőljek hét közepén, hogy másnap hajnalban ébredek.
... most elgondolkoztam, hogy miféle pozitívumot tudnék felsorolni így hirtelen-hamarjában a mai napról, de minduntalan a még hátralevő pályázati anyag írásának nyomasztó gondolata tolul elő innen onnan agybugyraimból, ezért tovább nem is töröm azt a cseppet, ami még maradt. :)
... majd holnap kitalálok valamit - ha kialudtam magam.:)
kedd, január 28, 2014
.. bár...
... zökkenőmentesen zajlott a ma reggeli buszozás (még egy sort nosztalgiáztam is a buszokon), de azért kifejezetten örülök, hogy a műtét sikerült és Szöszikém gyógyultan távozott az autókórházból. :)
... már hetek óta fontolgatom, hogy mégiscsak megfogadjam-e 2014-re, hogy minden napra keresek valami pozitívumot és megírom a blogomon: a ma reggeli csapkodós hangulatom (hülye adminisztratív útvesztők, tényleg belefáradtam) azonban arra késztet, hogy még mindig ne foglaljak álláspontot arról, hogy akarok-e még egy újabb gondot (még ha ilyen banális és talán pozitív hatású) a nyakamba venni...
... hát ennyi mára. Jóccakát!
hétfő, január 27, 2014
francia percek :)
... azt még hadd meséljem el, hogy ma reggel végre elküldtük a folyóirat szerkesztőnek emailben a felkérésre megírt, tegnap éjjel 1-kor befejezett cikket, amit egy szegény (nálam sokkal szorgalmasabb és precízebb) PhD hallgatóval hoztunk nagyjából össze (ő a nagyját, én az apraját), némi felsőbb utasítás alapján módosítgatva, de tényleg meglehetősen szabad kezet kapva. Erre délután 5-kor kapok egy színtiszta francia nyelven írott emailt a cikkel kapcsolatban (majd még hármat egymásután ugyanezen a nyelven)... még szerencse, hogy létezik már a gúúúgel fordító, így nagyjából sikerült megfejteni, hogy mit is szeretnének velem kommunikálni - franciául ugyanis egy bűvös mondatot tudok csak... :) na jó, kettőt. :D
... szerintem el sem tudják képzelni, hogy létezik olyan ember, aki a folyóiratukban akar publikálni angolul és mégsem tud franciául... :)
Szöszikém pedig beteg...
... ma délután bekerült az autókórházba, egy napra befektették: akutan jelentkező motorhiba jelzés hátterében trafóbetegséget diagnosztizáltak, műtéti beavatkozás szervcserével holnapra várható. Ez még belefér (az eddig megtett kilométereibe a taxis véleménye alapján, és még a pénztárcám is talán megbírja), csak épp holnap megint buszozni kell, oly sok idő után először és erre a városra egyáltalán nem jellemző hidegben. :) Remélem azért időben odaérek, mert a fagy és a hó a tömegközlekedésen is rajta hagyta a nyomát... és ezek után holnap még szakrendelés is...
... mai aktuális legvonzóbb állás: teázóban pultos.
Dal 2014
... én már az első válogatáson megtaláltam az idei kedvencemet. :)
Kicsit Zoránra emlékeztet, de az nem baj. :) Persze még van 2 előválogató, ahol még jöhetnek további kellemes meglepetések. :)
Kicsit Zoránra emlékeztet, de az nem baj. :) Persze még van 2 előválogató, ahol még jöhetnek további kellemes meglepetések. :)
szombat, január 25, 2014
megvolt....
... az első frissen hullott nagy mennyiségű hóban és hófúvásban vezetésem a tegnapi napon, illetve ma ki is kellett bányásszam Szöszikét a hó alól... ha ilyen lesz a tél további része, akkor meglesz a rendszeres napi testmozgás...
... egyébként ettől a friss hóban első alkalommal vezetéstől már hónapok óta rettegtem titokban, de így felügyelettel jóval kevésbé volt traumatizáló, mint ahogy magamban előre elképzeltem. Egy fóbia tehát félig- meddig leküzdve, de azért nagyon várom a hó és latyakmentes tavaszt... :) amúgy is tavaszi lány vagyok, de amióta autóm lett, már nem látom a télben a romantikát... :)
csütörtök, január 23, 2014
szerda, január 22, 2014
ki a kicsit
nem becsüli... :-)
indul az új (i) fejezet az életemben - remélhetőleg nem fertőz meg annyira, mint bátyót és még néhány ismerőst... :-)
szombat, január 18, 2014
orrszelelés helyzetjelentés :)
... még mindig életben vagyok, és az egyik oldal már rendesen szelel, hála a rengeteg mézes-citromos teának, C-vitaminnak, antibigyónak és nem utolsó sorban a fejem gyakori gőzölésének, aminek hála az éjszakákat szabad felső légutakkal tudtam végigaludni (napközben persze visszatér még mindig a taknyolás-orrfújás-dohányosokat megszégyenítő kutykorékoló köhögés - lehet benne azért némi munkahelyi komponens is, de nemcsak... :) ). Persze ezeket a napokat is végigdolgoztam, aranyos volt, ahogy a betegeim aggódva kérdezgették a maszk fölötti arcterületemet fürkészve, hogy vagyok és jobbulást kívántak. :)
... szóval úgy néz ki, a végső győzelem mégiscsak az enyém lesz. Bárcsak a kartonhegyemmel folytatott küzdelemben ilyen jól állnék, de ott azt hiszem, közeleg a végső vereség, összeomlik az ingatag rendszer...
... már csak azt kell kitaláljam, hogyan NE szóljon az egész 2014-es évem csak a munkáról (bár ha végül összeomlik a rendszer, úgyis keresgélhetek más munkát - már van is pár ötletem, ma este például egy könyvesüzletben szeretnék árufeltöltő lenni)...
hétfő, január 13, 2014
addig kísértettem a sorsot...
... hogy végül csak összejött egy rendes becsületes felső légúti fertőzés, némi hörghuruttal és gyanított orrmelléküreg gyulladással. Úgyhogy mától antibigyót kezdtem szedni, mert rájöttem, hogy nélküle még hosszú ideig eltarthat (mindenre a mézes-citromos tea sem képes), azonban dolgozni ettől még be kell járni, mert mostanában kicsit elfogytak a kollégák, nemigen ajánlgatja senki spontán, hogy menjek haza és vissza se jöjjek, ameddig meggyógyultam.
... szóval most a levegővétellel vagyok elfoglalva (némi cikkírással megfűszerezve), amikor épp nem alszom, akkor gyötör a lelkiismeret furdalás, hogy miért nem haladok kellőképpen. Foghatnám az agyam csökkent oxigénellátására, de sajnos a betegség előtt sem ment fényesebben, úgyhogy valami hihetőbb kifogást kell találjak...
szombat, január 11, 2014
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)