Javaslom, kezdjünk gyűjteni a belgák megsegítésére, mert a nem annyira fapados Brussel Airlines járatukon még egy pohár vizet sem sikerült adniuk, nemhogy valami kekszet, vagy netalántán egy fonnyadt kis szendvicset.... úgyhogy én bizony jól meglepődtem, és ha nem lett volna nálam egy többször megolvadt snickers, amit vésztartaléknak tettem be a várható megerőltető szellemi munka miatt, bizony éhenhaltam volna. Ami még szomorúbb, hogy abban a 20 percben, ameddig a kapuk között rohangásztam a repülő váltás miatt Brüsszelben, az összesen két ételautomatában, amit találtam, csupa junk food volt (snickers, mars, chips, gumicukor), sehol egy icipici szendvics kis sonkával és sajttal, meg némi zöldséggel, ami engem reggelente életben tarthatna. Egyéb étel vásárlási lehetőséget pedig abban a rövid időben, amit ott töltöttem, nem találtam. Ráadásul még a vízautomatánál is elbuktam, mert a megszokott kék kupak itt bizony buborékmentes vizet jelentett, amit én tiszta szívemből utálok. Visszasírtam bizony az én kis kuckómat, a hűtőszekrényemet és az ásványvizeimet, ki mondta, hogy olyan jó hely ez a Nyugat -Európa?
Ráadásul ma épp sikerült a kinyomtatott repülőjegyeimet otthon felejteni, hogy még szebb legyen a dolog (egy darabig még velem voltak, de indulás előtt pont azt az egy olvasásra szánt könyvet tettem ki a csomagból, amibe ezek szerint beletettem a jegyeket). Szerencsére az online check-in -nél kértem sms-ben is elküldeni a jegyeket (gondoltam, megnézem, az milyen) és végülis ez és az okostelefon mentett meg (na meg az Orange által biztosított viszonylag olcsó internet).
Még egy darabbal bővült hát az eddigi utazásaim során otthon felejtett dolgok listája...
Ezek után kíváncsian várom milyen lesz a következő 3 nap...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése