szerda, március 16, 2016

bakihegyek n+1

Csak hogy lássátok, mennyire szét vagyok szóródva (igaza volt a Nagyfőnöknek, hogy még szerencse, hogy van nyakam, ami miatt a fejemet nem tudom elveszíteni - á, dehogynem...)

Ma, első szabadnapomon, reggel 7-re bementem egy study-s beteg miatt (a másik beválasztása szerencsére elmaradt egy kolléganő szétszórtsága miatt... ), 11-kor már sikerült is eljönnöm a munkahelyemről, utána felvittem a város másik részén található másik intézménybe a kb 7 kg-os dokumentációját egy konzíliumban megnézett betegnek, majd vásároltam egy orvosi könyvet a könyvesboltban, majd egy pupillalámpát egy másik üzletben, mert legutóbb vasárnap éjjel négykor éreztem nagy hiányát (a másik hónapok óta nem működik és mindig este az asztalomra tekintve jut eszembe, hogy venni kellett volna), majd iszonyatosan álmosan készültem belevetni magam az ágyamba, amikor az ajtó előtt 10 percig tartó keresgélést követően rájöttem, hogy négy táskám egyikében sincs a lakáskulcs, ergo bent felejtettem a munkahelyemen... tehát csomagokat ismét lecipeltem, autóba ültem és irány vissza... a dologban az icipici pozitívum, hogy akkor legalább már megszerveztem néhány vizsgálatot 1-2 betegnek.

A csúcspont kb. 5 perce következett be, amikor 1,5 óra délutáni alvást követően, kipihenten, frissen és üdén sikerült egy emailt elküldeni az Országos Szakorvosi Egyesületünk Titkárságára, amit valójában az egyik PhD hallgatónak szántam és amiben azt részletezem, hogy fogalmam sincs, hogy egy régebbi pályázat során elnyert pénzből (amiről most várják a beszámolót, ami miatt írtak és amire véletlenül továbbítás helyett választ nyomtam) melyik reagenseket vettük meg és hol találom a számlákat...

Rémes.

6 megjegyzés:

Betond írta...

Azt hittem csak én szoktam a hibáimmal dicsekedni.

Névtelen írta...

.............egy darabig tudtam követni az eseményeket, aztán elvesztettem a fonalat : - ))

Cserebogi írta...

nem dicsekvés ez Betond, hanem szomorúan konstatálás. nem először és nem utoljára. :)
vettem relaxációs koncentrálós hanganyagot. esténként megvan, mire fogok elaludni (nem mintha spontán nem menne... ). :)

Cserebogi írta...

@Névtelen: elolvastam még egyszer a bejegyzésemet - tényleg nem lenne szabad mostanában blogot írnom - csak ha majd elkezd működni a relaxálós - koncentrálós - mp3... :) mondtam, hogy szét vagyok esve. :)

Betond írta...

Cserebogi, nem benned, a világban van a zavar. Te ugy vagy tokeletes, a kulvilag elvarasai (vagy a sajatod) tul sok.

Nalam az segit, ha a telefonomon kihangositva elinditok egy (finn nyelvû) hangoskonyvet. Az odafigyelésben 5 perc alatt elalszom, ha véletlen felébredek hajnalban, akkor ugyanúgy vissza tudok aludni. A legújabb hangoskönyv olvasó programomban van "elalvás" funkció, 5-10 perc után megkérdi "figyelsz még vagy alszol már?" és ha nem válaszolok, befejezi.

Masnap aztan nem a munkan idegeskedek, hanem azon, hogy hol tartottam a hangoskonyvben.

Cserebogi írta...

köszi a tippet, Betond. :)

a halogatásra és a kétbalkezességre is van valami tipped?

tegnap majdnem fejre esett az itthoni orchideám (ez nem a fehér, amiről a fotó készült legutóbb), utolsó pillanatban mentette meg a még működő reflexem, ezt követően kiborítottam a mosógép vízkőoldót a földre, a ruhákat lepotyogtattam és még mittudomén milyen szokásos szörnyűségeket követtem el... :)