csütörtök, január 07, 2016

a türelmemből...

... a nap végére már csak a szeretteimnek nem jut.

... igaz, hogy mostanában már reggel 7:50-re elfogy (azaz kb 40 perccel azután, hogy beérek a munkahelyemre), utána már csak próbálok túlélni és életben hagyni másokat...

... tegnap megint vettem egy fél patikányi magnéziumot - remélem nem hiába.

Nincsenek megjegyzések: