szombat, október 31, 2015

Csak egy vizsga...

... Egy hete ez az új jelszó. Vígan megyek tönkre, vagy legalábbis csalóka nyugalommal...

posted from Bloggeroid

hétfő, október 26, 2015

Szomorúan konstatáltam...

...hogy a mumus-könyv anatómiai felépítése nem követi a nyakam vonalát, így nemcsak a nappalaimat, de az éjszakáimat is tönkreteszi... Mivel legább az éjszakáimat szeretném magamnak megmenteni és némi regenerálódásra fordítani, így zseniális ötletemről (és a vizsga elsöprő sikeréről) lemondok és a mai éjszakát a könyv már ismét az asztalon tölti... 

vasárnap, október 25, 2015

...minden relatív...

..eljutottam odáig, hogy még a méltányossági kérelem írás is felüdülésnek tűnik a vizsgára készülés mellett/helyett... (még szerencse, hogy volt kb 3, amit mihamarabb meg kell írjak, így álmosság és dekoncentráltság címszó alatt este 9-kor nekifogtam és elkészítettem 2 kérelmet...) ..

... milyen kár, hogy ebből nincs tétel a vizsgán...

...a legújabb áldozat...



.. Szerintem nem bírja ki a vizsgáig... Még reménykedem, hogy én azért igen...

posted from Bloggeroid

hétfő, október 19, 2015

Nincs mit veszítenem...


posted from Bloggeroid

szombat, október 17, 2015

...titulusék...

...a főorvosnő titulusnál csak a professzorasszony titulust utálom jobban helyreigazítani, mert ez utóbbit általában angolul kell megtennem, írásban és legalább 2-3-szor, mire valaki élőlény a tömegesen generált emailek végén észreveszi a vergődésemet...

... magyar kontextusban általában csak ugratásnak szánják...

... ezért (is) szeretnék könyvtáros lenni - ott nincsenek ilyen problémák (sem).

posted from Bloggeroid

péntek, október 16, 2015

unaloműző...

... az előző szakvizsga előtt egy valóban lemondhatatlan 3 napos megbeszélésen vettem részt külföldön, az anyag átismétlése helyett...
... ha véletlenül most az az érzésem támadt volna, hogy a tanulásra fordítható időm túl sok lesz (egyébként nem, mert már most sejtem, hogy nem fogok az anyag végére jutni, úgyhogy majd szelektálni kell vagy nagyot gyorsítani - túl sok határterületet ölel fel ez a szakvizsga, amivel egyébként továbbra is az adott terület szakorvosa fog tovább foglalkozni ...), ezt az érzést megakadályozandó befutott egy feladat, mégpedig hogy október 25-ig bíráljak el absztraktokat egy nemzetközi kongresszusra...

... vajon lehet azzal takarózni a vizsgán, hogy nemzetközi elfoglaltságaim (és méltányossági kérelem írásaim) akadályozták a felkészülést...?

... ami a háttérben csendben megbújó (de sajnos motiváltsággal nem párosuló) maximalizmusom miatt meglehetősen frusztráló érzés amúgy már most is. 

Legújabb kütyü... :)



.. Újkeletű fémallergiából és mozgáshiány korrekciója iránti késztetésből született az ötlet (kb egy éve), hogy lépésszámlálós karórát vegyek, a megvalósításra természetesen tanulás (helyett) közben most került sor. :)

... Persze a kezdeti ajánlott napi 7500 lépést szépen fokozatosan levitte a szegény program 6000-re, mert látta, hogy így esélytelen lesz számomra sikerélményt biztosítani és még a végén az általuk generált depresszióra is nekifoghatnak applikációt fejleszteni..

posted from Bloggeroid

kedd, október 13, 2015

Rekord

... 34 beteg egy szakrendelés alatt, reggel 8-tol 16:20-ig. Kontrollos és új betegek is. És mindenki megvárta, hogy sorra kerüljön... 
... Energiaforrás: egy s.k. készített kis szendvics (a másikra a táskámban már nem jutott idő), kb. 2 dl ásványvíz...

... Ezek után sajnos ma már nem vagyok képes gondolkozni. Tanulás - holnap.

hétfő, október 12, 2015

talány...

... el sem tudom képzelni, hogyan tud felkészülni szakvizsgára valaki, akinek 1-2 darab éhes és figyelem középpontjába vágyó gyerkőc rángatja a ruhája szélét napi 8-10 órában... én még úgy sem haladok az anyaggal, hogy csak időnként a telefon csörgése zavarja meg a csendet, de az sem túl gyakran szerencsére, senkiről sem kell gondoskodnom (csak magamról, hogy nehogy észrevétlenül éhenhaljak, ha túlságosan belemerülnék az anyagba, de a védelmi mechanizmusaim túl vannak fejlesztve ilyen téren...), a házimunkán is rengeteg időt megspórolok, és mégis... azaz mégsem... 

... kezd összeállni a kép, hogy miért alakult eddig úgy az életem, ahogy.

... és ha már nem tudok kifogásokat felhozni, hogy de mégis miért nem volt elég időm - energiám megtanulni az anyagot (ami kifogásom lenne, az összességében valószínűleg nem ér fel egy gyerek faktorral), akkor marad sajnos az agyi kapacitás mérlegelése... és kevésnek találása.

Hüpp.

áááhhh

... és mikor végre leülhetnék tanulni, kiderül, hogy valamelyik szomszéd pont ezt a napot tartotta szintén alkalmasnak a lakásfelújításra és folyamatosan fúr-farag-kopácsol... 
... pedig az én koncentrálóképességemre még a madárcsicsergés is halálos csapást képes mérni, pedig az mennyivel barátságosabb, mint ezek a zörejek...
... és még haza-haza sem mehetek tanulni, mert még mindig rengeteg szakrendelés maradt hátra...

... kicsit nagyon szenvedek.

szerda, október 07, 2015

Koppenhága, Hotel Scandic







A város szép, bár nemigen volt idő feltérképezni, döntően egy egy órás hajóút alatt láttuk a főbb látnivalókat, távolról. A nyelv viszont nem tűnik tanulható kategóriának, a kedvenc "r" betűk valahogy kimaradnak, helyette rengeteg "h", "kh", "gh" hallatszik csak, és a franciákkal vetekednek a leírt betűk teljesen más kiolvasásában... :) Az időjárást a szél, felhők, és esős idő jellemzi, a napsütéses órákat egy kezemen megszámolhattam, de azért a téli kabátban szerencsére nem fáztam egyáltalán, és valamilyen égi szerencse miatt az eső is csak utolsó nap kezdett esni.
A kajákról is készült fotósorozat, talán egyszer arra is lesz időm megosztani - őszintén szólva legjobban a krumplipüré ízlett valamelyik este, amúgy a hal és marhahús dominálja a dán konyhát, illetve a fűszerek és lekvárok igen szokatlan kombinációi.

Azért ide is jó lenne egyszer visszatérni turistaként. :)

hétfő, október 05, 2015

Másik kéz, új karkötő... :)

... Új mánia van kialakulóban... :)


posted from Bloggeroid

vasárnap, október 04, 2015

...és amikor...

...a csomag is kész, a kávét is megittam, a lakáskulcs is megvan, már csak a kabátot kellett kivegyem és magamra kapjam, hát persze, hogy sikerült a szekrényből egy üveget is kirántanom és elárasztanom cserepekkel és édes balatonboglári pezsgővel az előteret, valamint kicsit a zoknimat és nadrágomat is...

... Pedig milyen jó ötletnek tűnt hajdanán a szekrény aljába helyezni az egyre csak gyarapodó, fogyni nem akaró alkoholkészletet...

posted from Bloggeroid