... hát megkaptam. :) csupa izgalom bemenni dolgozni és hazajönni, amióta megvan a kis szürke barátom. :) és ha még dolgom is akad a belvárosban, akkor az izgalom csak fokozódik... hiába na, az én rutinom egy kicsit kisebb városhoz volt kalibrálva, ahol egyelőre még csak 2 körforgalom van, és ahol soha annyi baleset nem fordult elő, mint amikor egyszer egy játékos kedvű ember bekapcsolta a közlekedési lámpákat (kb egy hét múlva belátták, hogy a városkám erre még nem érett meg)...
... egy kicsit megnyugtat a tudat, hogy az osztályon még két lány küzd hasonló gondokkal, egyiküknek saját bevallása szerint egy hónapig tartott, ameddig megszűnt a gyomrát összekapó görcs, amikor reggel be kellett üljön az autóba. A másik lány még küzd, de ő már 3 hete vezet, egy hét múlva, ha minden igaz, ő is szabadul az izgalomtól.
... ma délutánra a program kinézni, hogy hol tudok a spinning közelében leparkolni, estére pedig (ha túlélem az egy órás tekerést, amit eddig kétszer sikerült 3 hét leforgása alatt), akkor kinézni az autóhoz adott könyvből, hogy melyik gomb mire való a műszerfalon, és hogyan lehet kellemes hűvösséget varázsolni a nyári melegben az autóba... ilyen és ehhez hasonló kihívások terelik el a figyelmemet jelen pillanatban a medicináról és a töprengéseimről, hogy mi dolgom is a világon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése