![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjF1MH8goA_TZiJqIPCMEyxyRDENze2urojg6ha7ij5ByTJPOOhLbJHTPxfLexR53beC5szVaFHbPu8vdwGfgHVx1Y_EtWm2DyuptqG0HihwY54V2jLeho10ZC6PMiwlHLCGCK9/s320/Picture+114.jpg)
Ilyen kényszeres alkalmakkor rendszerint félnapra kiköltöztem az erkélyre, az én elvarázsolt kis műtermembe, ahol a földön gugolva készültek a nagyszerű remekművek. (Azután persze rájöttem, hogy a lelkesedés mellé tehetség nem párosult, ezért szépen csendben leállt a termelés, beszáradtak a festékek, és végetért a festői karrier.)
Persze azonnal visszatért jópár emlék és érzés a szobor láttán, az akkori lázadó hangulat és a jövőmmel szemben megfogalmazott sziklaszilárd elvárások (amelyekből sajnálatra méltóan sokat lefaragtam az elmúlt években..)...
Kb. abból az időből származik a rajongásom a szintén szobrokról szóló a Zorán dal iránt is, amin hajdanán elég sokat merengtem... :)
Lelki fejlődésem ékes bizonyítéka, hogy legutóbbi kiruccanásunk során az alábbi szobor is a szívembe lopta magát... :)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj548wTkenc0UPnjqRrUGn3XBNB6UtJOhALfX1-6fZH48qYLYqvO0im_23297miEsr4cxrxx42gXzzJ7Llc0HST4v2Lpaz-6vxY8tfn8PoGr3G2N8Qh-uDBdPivZU6POEe32iAN/s320/Picture+122.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése