.. az is kiderült, hogy bár este 11-kor rendszerint már alszom és empirikus alapon a napi 7-7,5 óra alvás kötelező az akadozó, nyikorgó, de azért még esetenként logikus asszociációkra képes agyi tevékenységhez, de az éjszakai ügyeleti stressz képes ezeket az alapszabályokat felülírni és nyitva tartani a szememet hajnalig. Igaz, hogy két óra alvás azért összejött első ilyen tapasztalatom során (ezek a bevetések továbbra sem tartoznak az 50 legkedveltebb tevékenységem közé), úgyhogy lehet, hogy kissé elfogult ez a bejegyzés... :) Tény és való, minden egyes találkozás az emberiség fehér köpeny nélkül mászkáló képviselőivel újabb és újabb tapaszatatokat eredményez és mindegyik után a felismerést, hogy soha többet ezt és így és majd legközelebb ezt meg azt másképp teszem... lehet, hogy egy külön kis blogban, titkosíttatva kellene vezessem ezeket a felismeréseket, mert gyanítom, hogy messze még a lista vége és már olyan homályosnak tűnnek a pár hónapja történtek...
Egyedül az Alzheimer kórom virágzik töretlenül, na meg a szétszórtságom lépett III. stádiumba... A IV. stádiumban valószínűleg megszánnak és kapok egy árnyas kis szobát valahol a hegyoldalban, szülőhelyemhez közel, 24 órás diszkrét felügyelettel... Már csak az a kérdés, hogy még idén, vagy már csak jövőre szippanthatom be az otthoni fenyvesek friss illatát...
Mert arra, hogy lelki békére leljek és végre összeálljanak a gondolatok a fejemben egy egységes egésszé, egyre kevesebb esélyt látok...
Na de történnek még csodák... :)
1 megjegyzés:
erdekes volt a neni
nemaludni feher kopeny nelkul is lehet
Megjegyzés küldése