... akkor tenned kell valamit - ez egy hívás a magasabb és magasabb csúcsok felől. Nem mintha teljességet éreznél, amikor eléred őket; a szerelem sosem lehet teljes, de ez benne a csodálatos, ezáltal marad élő örökké. És mindig azt fogod érezni, hogy az összhang nem tökéletes. Ez is természetes, mert amikor két ember találkozik, két különböző világ találkozik. Ha azt várod, hogy tökéletesen összeilljenek, akkor a lehetetlent várod, és az csalódást fog okozni. Legjobb esetben akad néhány pillanat - néhány ritka pillanat -, amikor minden összhangban van. Így kell lennie. Minden erőddel dolgozz azon, hogy létrejöjjön ez az összhang, de mindig állj készen, ha nem sikerül tökéletesen."
(Osho)
Hát ezért nem akarnak úgy alakulni a forgatókönyveim, ahogyan előre megírom őket. Ezért nem azt válaszolja a másik fél, amit én tőle az előre elképzelt párbeszédeim alapján elvárok...
Megtanulhatom valaha is elfogadni, hogy a másik fél valójában nem én vagyok ellenkező nembe bújtatva, nem az én fejemmel gondolkozik és számára talán pont az én cselekedeteim tűnnek logikátlannak, bár szerintem annyira pofonegyszerű és egyértelmű az egész?
Vagy már túlságosan belemerevedtem a saját magam által alkotott elvárásokba...?
2 megjegyzés:
Na most egy igazi nagy szöget ütöttél a fejembe, egy olyan nagy 100as szeget.
Nem akartam fájdalmat okozni - senkinek. Csak a saját reakcióimon töprengtem...
A 100-as szög elég fájdalmas lehet, bár még nem próbáltam, a betonlapot és vaskos kémia könyvet viszont már igen... nem ajánlom senkinek.:) Jobbulást, Vera Linn! :)
Megjegyzés küldése