... (valamint két lábbal, vállakkal és a homlokommal) raktam össze ma elektromos kütyükészletem legújabb tagját, egy (A) ventillátort. Úgy döntöttem, hogy már nem bírom és nem is akarom elviselni ezt a hőséget, valamint agysejtjeim elhúzódó kínhalálát, ezért vettem a fáradságot és elmentem bevásárolni. Az eredményt egy hatalmas dobozban, és mint kiderült, darabjaira szétszedve adták, de a szükség nagyobb volt az elektronikai cikkek által gerjesztett fóbiámnál és végül a perzsa szőnyegen rakosgattam össze a darabokat, érzéssel (mert nem vettem észre, hogy használati utasítás is lapult a dobozban) és csupa lelkesedéssel. És mivel minden rendes székely leány albérletében lapul egy bicska, vagy legalább egy csillagcsavarhúzó, ezért mostmár jól megérdemelten hűsölök a stabil gólyalábon álló csodakészülék hatósugarában. :)
És közben elgondoltam, hogy mióta nem kell vadászni a napi betevőre és a fával fűtött cserépkályhákat felváltotta a távfűtés és gáz, azóta gyakorlatilag nem életbevágóan fontos a férfiak jelenléte a mindennapokban... na jó, esetleg a windows telepítésnél, de már arra is akadnak önfeláldozó és hozzáértő hölgyjelentkezők is...
De persze néha jó, hogy azért ők is vannak... :)
3 megjegyzés:
khm. Hímsovinizmusom nem engedi meg, hogy ezt ne hagyjam szó nélkül.
khm. nekem meg a feminizmusom nem engedte, hogy kihagyjam az utolsó előtti bekezdést. :)
LOL en mar meg sem szolalok.
Megjegyzés küldése