tag:blogger.com,1999:blog-19123572.post5889653360570768192..comments2024-01-31T23:30:36.803+01:00Comments on Miért is ne...? :): időnként...Cserebogihttp://www.blogger.com/profile/00792226481388473432noreply@blogger.comBlogger2125tag:blogger.com,1999:blog-19123572.post-3836772648821923032015-12-07T11:54:50.879+01:002015-12-07T11:54:50.879+01:00Nekem ez az egyik oka, hogy abbahagytam. Nem bírta...Nekem ez az egyik oka, hogy abbahagytam. Nem bírtam szorongással tovább az orvoskodást. Hiába mondanak jókat (az egykori főnököm), úgy érzem nem bírom a szorongásomat elviselni. Nehogy rossz legyen a betegnek, nehogy jó legyen, de ne legyen elégedett, nehogy perem legyen, nehogy ne feleljek meg a kollégáknak (a manuálisoknak, ezt a szorongásomat hagyjuk annyira abszurd), elismerjenek a korombeli anesztesek (képtelenség). Iszonyú érzéssel megyek ügyelni és rendelni, egyszerűen gyakorlatilag utálom már a szorongás miatt. Jelenleg pénzt keresek vele, mert mással nem tudok.<br /><br />(Az átmeneti lelkesedéseim, amit a blogon írok 1 napig tartanak, meg ott nem lehet szorongásról beszélni, mert érthetetlen fogalom.)C.G.https://www.blogger.com/profile/06232865082440154253noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-19123572.post-51199774867505448422015-12-07T06:18:55.505+01:002015-12-07T06:18:55.505+01:00Nem vagy egyedül ezzel az érzéssel, szerintem ebb...Nem vagy egyedül ezzel az érzéssel, szerintem ebben a szakmában sosem érezheti elég jónak magát az ember...örök tanulás. Odrayyhttps://www.blogger.com/profile/03279514589131049596noreply@blogger.com