... miközben kérelmet írok, a háttérben nyomozós sorozatok mennek a háttérben a tévében, millió és egy reklámmal apró darabokra szaggatva.
... egyik filmelőzetes:
Kétségbeesett női hang: - Elvitték a lányomat!!! Azt mondták, meg fogják ölni, ha nem hozok KOFFEINT (kokain helyett... ).
Pedig ma két kávét is ittam (igaz, hogy nem hármat...).
kedd, március 29, 2016
öngól
.... annyira jóllaktam a délután fél hatkor megevett ebéddel, hogy kénytelen kelletlen ki kellett hagyjam a mára erőteljesen eltervezett 7 órás kezdetű spinninget.
... így kénytelen leszek itthon tekerni, és a leülepedésig kérelmeket írogatni...
... így kénytelen leszek itthon tekerni, és a leülepedésig kérelmeket írogatni...
hétfő, március 28, 2016
szombat, március 26, 2016
hoppá
Reggel 7 óta halogatom, hogy elinduljak húsvéti bevásárlókörútra, mert attól tartok, hogy nagy lehet a tömeg és ez engem sajnos egyre jobban zavar (ezért is intézem lehetőség szerint interneten a bevásárlásaimat)...
9-kor végre valahára leküzdöttem az ellenérzésemet, amit lehetett, megvásároltam itt a közelben (kalács, egyéb pékáru, gyümölcsök), feladtam egy betegnek postán néhány beutalót (mivel sikerült ugyan felírni a feladatot a hosszú listámra, csak utána nem lapoztam fel újra ezt a részt a százszorszépes naptáramban), utána pedig indultam volna a Tesco-ba a hosszú listám végére járni, amikor észrevettem, hogy szegény Szöszikémet fogságba ejtette három autó, se előre, se hátra, se oldalra nem tudok kiállni, ezért vállalt vontam és hazajöttem.:)
Kuglófot szerettem volna sütni életemben első alkalommal, ennek alkotórészei képezték a listám javarészét...
Ezt égi jelnek tekintem: mégiscsak tartsam távol magam a konyhától...
(... azért dél körül még lehet, hogy megkísérelek egy Szöszike kiszabadító akciót).
9-kor végre valahára leküzdöttem az ellenérzésemet, amit lehetett, megvásároltam itt a közelben (kalács, egyéb pékáru, gyümölcsök), feladtam egy betegnek postán néhány beutalót (mivel sikerült ugyan felírni a feladatot a hosszú listámra, csak utána nem lapoztam fel újra ezt a részt a százszorszépes naptáramban), utána pedig indultam volna a Tesco-ba a hosszú listám végére járni, amikor észrevettem, hogy szegény Szöszikémet fogságba ejtette három autó, se előre, se hátra, se oldalra nem tudok kiállni, ezért vállalt vontam és hazajöttem.:)
Kuglófot szerettem volna sütni életemben első alkalommal, ennek alkotórészei képezték a listám javarészét...
Ezt égi jelnek tekintem: mégiscsak tartsam távol magam a konyhától...
(... azért dél körül még lehet, hogy megkísérelek egy Szöszike kiszabadító akciót).
kedd, március 22, 2016
Elkeserítő...
... hogy válik a nagyvilág fokozatosan egy félelmetes, veszélyektől hemzsegő hellyé... :(
... Megoldás pedig ennek megakadályozására nem nagyon körvonalazódik. :(
hétfő, március 21, 2016
az alvással töltött
... órák számának gyarapításán kívül nem nagyon tudom, milyen egyéb sikerekről tudnék beszámolni a munka céljából kivett szabadságom alatt...
... bár jobban belegondolva, szerintem most aludtam ki az előző szakvizsgám fáradalmait.
... még jobban belegondolva, még mindig nem aludtam ki a fáradalmakat, ma délután is sikerült még 2 órát alvással tölteni, utána pedig nem nagyon akarózott felkelni. Már megfordult a fejemben mindenféle lehetséges anyagcsere betegség (a pajzsmirigytől a mellékvesekéregig), de lehet, hogy simán csakmunkahelyklímaváltásra lenne szükségem kicsit huzamosabb ideig.
De mivel most épp próbálom a pozitív gondolkozást gyakorolni, itt témát is váltok, és inkább arról írok, hogy...
.... és itt ér véget a mai bejegyzés. Szép álmokat.
... bár jobban belegondolva, szerintem most aludtam ki az előző szakvizsgám fáradalmait.
... még jobban belegondolva, még mindig nem aludtam ki a fáradalmakat, ma délután is sikerült még 2 órát alvással tölteni, utána pedig nem nagyon akarózott felkelni. Már megfordult a fejemben mindenféle lehetséges anyagcsere betegség (a pajzsmirigytől a mellékvesekéregig), de lehet, hogy simán csak
De mivel most épp próbálom a pozitív gondolkozást gyakorolni, itt témát is váltok, és inkább arról írok, hogy...
.... és itt ér véget a mai bejegyzés. Szép álmokat.
vasárnap, március 20, 2016
haladás
... a 4 napos szabadságom alatt ma már írtam is kb 2 mondatot az évekkel ezelőtti cikk -kezdeményemhez.
... csak nehogy véletlenül túlpörögjek... :)
... csak nehogy véletlenül túlpörögjek... :)
szombat, március 19, 2016
nem tudom....
... mennyi fejfájás fogható még a frontra és mennyinél érdemes eltöprengeni azon, hogy talán meg kellene látogassak egy szemészt... közelre látok továbbra is, de távolra időnként már találgatok... ez már a kor lenne...?
... épp most, amikor egyre fiatalabbnak látszom...?
... épp most, amikor egyre fiatalabbnak látszom...?
első alkalom
Azt hiszem életemben először küldtem el a Nagyfőnöknek valamit 2,5 nappal a leadási határidő előtt... na de erre jó a hajnali vonatozás egy fél napos továbbképzés miatt, elég hosszú egybefüggő idő arra, hogy viszonylag tiszta fejjel képes legyek egyhuzamban egy kellemetlen feladatot letudni (egy továbbképzőn tartott előadásomhoz - azaz kettőhöz - több helyes válaszos kérdéseket írni).
Mondjuk az nem kizárt, hogy ezek után az előadásokat fogom végigaludni, mert a napi 7 óra alvásom igencsak csorbát szenvedett a koránkelés miatt.
Mondjuk az nem kizárt, hogy ezek után az előadásokat fogom végigaludni, mert a napi 7 óra alvásom igencsak csorbát szenvedett a koránkelés miatt.
péntek, március 18, 2016
...és mindeközben..
...természetesen bőszen írom a cikkemet... Vagyvalamiolyasmi... :)
posted from Bloggeroid
És megérkezett :)
A már legalább 3 napja várt, pecsétekkel teli dobozkám, hogy a naptáramat még színesebbé (és természetesen átláthatóbbá ;) ) tehessem. Sürgősen kell vegyek hozzá színesceruzákat is természetesen... Kezd visszatérni az az érzés, mint amikor gyerekkoromban a vízfesték gyűjteményemmel kiköltöztem nyáron az erkélyünkre és egyik "festményemet" gyártottam a másik után a földön kuporogva, a fejem búbjáig különböző színekben pompázva. :)
posted from Bloggeroid
szerda, március 16, 2016
bakihegyek n+1
Csak hogy lássátok, mennyire szét vagyok szóródva (igaza volt a Nagyfőnöknek, hogy még szerencse, hogy van nyakam, ami miatt a fejemet nem tudom elveszíteni - á, dehogynem...)
Ma, első szabadnapomon, reggel 7-re bementem egy study-s beteg miatt (a másik beválasztása szerencsére elmaradt egy kolléganő szétszórtsága miatt... ), 11-kor már sikerült is eljönnöm a munkahelyemről, utána felvittem a város másik részén található másik intézménybe a kb 7 kg-os dokumentációját egy konzíliumban megnézett betegnek, majd vásároltam egy orvosi könyvet a könyvesboltban, majd egy pupillalámpát egy másik üzletben, mert legutóbb vasárnap éjjel négykor éreztem nagy hiányát (a másik hónapok óta nem működik és mindig este az asztalomra tekintve jut eszembe, hogy venni kellett volna), majd iszonyatosan álmosan készültem belevetni magam az ágyamba, amikor az ajtó előtt 10 percig tartó keresgélést követően rájöttem, hogy négy táskám egyikében sincs a lakáskulcs, ergo bent felejtettem a munkahelyemen... tehát csomagokat ismét lecipeltem, autóba ültem és irány vissza... a dologban az icipici pozitívum, hogy akkor legalább már megszerveztem néhány vizsgálatot 1-2 betegnek.
A csúcspont kb. 5 perce következett be, amikor 1,5 óra délutáni alvást követően, kipihenten, frissen és üdén sikerült egy emailt elküldeni az Országos Szakorvosi Egyesületünk Titkárságára, amit valójában az egyik PhD hallgatónak szántam és amiben azt részletezem, hogy fogalmam sincs, hogy egy régebbi pályázat során elnyert pénzből (amiről most várják a beszámolót, ami miatt írtak és amire véletlenül továbbítás helyett választ nyomtam) melyik reagenseket vettük meg és hol találom a számlákat...
Rémes.
Ma, első szabadnapomon, reggel 7-re bementem egy study-s beteg miatt (a másik beválasztása szerencsére elmaradt egy kolléganő szétszórtsága miatt... ), 11-kor már sikerült is eljönnöm a munkahelyemről, utána felvittem a város másik részén található másik intézménybe a kb 7 kg-os dokumentációját egy konzíliumban megnézett betegnek, majd vásároltam egy orvosi könyvet a könyvesboltban, majd egy pupillalámpát egy másik üzletben, mert legutóbb vasárnap éjjel négykor éreztem nagy hiányát (a másik hónapok óta nem működik és mindig este az asztalomra tekintve jut eszembe, hogy venni kellett volna), majd iszonyatosan álmosan készültem belevetni magam az ágyamba, amikor az ajtó előtt 10 percig tartó keresgélést követően rájöttem, hogy négy táskám egyikében sincs a lakáskulcs, ergo bent felejtettem a munkahelyemen... tehát csomagokat ismét lecipeltem, autóba ültem és irány vissza... a dologban az icipici pozitívum, hogy akkor legalább már megszerveztem néhány vizsgálatot 1-2 betegnek.
A csúcspont kb. 5 perce következett be, amikor 1,5 óra délutáni alvást követően, kipihenten, frissen és üdén sikerült egy emailt elküldeni az Országos Szakorvosi Egyesületünk Titkárságára, amit valójában az egyik PhD hallgatónak szántam és amiben azt részletezem, hogy fogalmam sincs, hogy egy régebbi pályázat során elnyert pénzből (amiről most várják a beszámolót, ami miatt írtak és amire véletlenül továbbítás helyett választ nyomtam) melyik reagenseket vettük meg és hol találom a számlákat...
Rémes.
vasárnap, március 13, 2016
gyanús...
.... kivettem ugyan egy hét szabadságot, hogy az 5 éve nekifogott egyik cikket befejezzem, cserébe ügyelek kettőt, két nap be kell menjek a munkahelyemre és ma 4-5 órán keresztül egy kolléga cikkét javítottam át kissé drasztikusan . legalábbis érthetőség és angol nyelvtan szempontjából - ezt is megértük, rájöttem, hogy nemcsak én vagyok tökéletlen és még én is tudok másokat javítgatni... :)
Most pedig ambuláns kartonokat heggesztek.
... egyre kevesebb esélyt látok arra, hogy ez alatt a hét alatt jelentős előrelépést teszek cikkírás téren.
... nem utolsó sorban mert még ezután kell megtanuljam a statisztikai módszereket, amiket használnom kell...
segítség...
Most pedig ambuláns kartonokat heggesztek.
... egyre kevesebb esélyt látok arra, hogy ez alatt a hét alatt jelentős előrelépést teszek cikkírás téren.
... nem utolsó sorban mert még ezután kell megtanuljam a statisztikai módszereket, amiket használnom kell...
segítség...
szombat, március 12, 2016
csak...
... ne kéne ügyelni többet már a "hosszú" hétvégén...
... ügyeletek nélkül én is sokkal jobban vártam volna...
... így kicsit másképp tűnikvégtelenül hosszúnak.
... ügyeletek nélkül én is sokkal jobban vártam volna...
... így kicsit másképp tűnik
péntek, március 11, 2016
megnyugvás...
... miután Áránká, ügyeleteim intermittáló hősnője a folyosón elsuhanásom közben megkérdezte, hogy hány éves vagyok (és rögtön pontosan el is találta) és hogy mentem-e már férjhez, amire a válaszom nemleges volt (csakúgy mint kb egy évvel ezelőtt), megnyugtatóan rám nevetett és azt mondta, hogy ne aggódjak, bőven ráérek még 37 éves koromig, nem vagyok elkésve....
... többet ér, mint egy fél marok nyugtató... hát mi miatt is aggódjak ezek után... ?
... többet ér, mint egy fél marok nyugtató... hát mi miatt is aggódjak ezek után... ?
csütörtök, március 10, 2016
csak ne felejtsem el...
... hogy jövő évben a nőnapot és környékét is húzzam ki az ügyeleti kívánságlistámról... március 8.-án fóbiáim többsége szembejött ügyeletben (kivétel az autóparkolás tolatva és még egy- két hasonló apróság...).
... a másik lehetőség, hogy végre szembenézek a fóbiáimmal és leküzdöm őket - de nem, ehhez jelenleg még nem érzem elég bátornak magam.
... a másik lehetőség, hogy végre szembenézek a fóbiáimmal és leküzdöm őket - de nem, ehhez jelenleg még nem érzem elég bátornak magam.
péntek, március 04, 2016
célzás lenne...?
... ha egy másik nőtől drága szemránckrémet kapsz ajándékba...?
... majdnem belenéztem a tükörbe, amikor este végre hazaértem.
... majdnem belenéztem a tükörbe, amikor este végre hazaértem.
Legújabb gyönyörű áldozatom...
Már most sajnálom szegényt, hogy mennyire másképp fog kinézni 1-2 hónapon belül.
... Miért hiszik azt rólam, hogy képes vagyok a virágos növényeket életben tartani... ?
Sajnos, bár adva lenne a genetikám, vélhetően elnyomja az alvási központom...
posted from Bloggeroid
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)