ma este...

... szinte 8-ra értem haza ebédelni... ... vasárnap ügyelek... .. de egyébként ez mostantól egyre jobb lesz... remélem.

nagyon álmos...

... kicsit kevésbé nyűgös, és ezek után foghatok neki ma este más cikkét javítani... mindezt azok után, hogy a fele klinika elment Amerikába okosodni, és itthon maradt a két legkisebb szakorvos ügyelni a házra (ebből a leglegebb az én volnék), miután az egyik nagy ember váratlanul beteg lett... szerencsére a másik nagy ezek után lemondta a kiruccanást és visszafordult, így azért ha valami zűr van, van kihez fordulni... de azért felüdülés lesz, ha ügyeletek után másnap végre időben hazamehetek, és egy héten megint csak két nap fogok szakrendelni és nem az enyém az egész osztály... most, hogy láttam, hogy lehet a korábbinál még rosszabb is, visszasírom a múlt hét előtti időket...

otthon...

... ma menetelnek a székelység megmaradásáért, az autonómiáért (beleértve a szüleimet is), én pedig itt ügyelek... :((

durva

... örököltem egy fiatal beteget az egyik kollégától és mivel meglehetősen agresszív lefolyásúnak tűnt a betegsége, annak ellenére, hogy elég kétségesnek tűnt a beteg együttműködése és felfogása, hogy úgy szedi a gyógyszert, ahogy én mondom, és akkor megy el vérvételre, amikor a szakma szabályai alapján kell, kénytelen voltam összeszorult gyomorral a kellő adagú és hatékonyságú gyógyszert felírni, hogy valahogy uralni lehessen a betegségét. ... a legutolsó kontrollra nem jött el és nem is adott magáról életjelt, pedig azelőtt mindig ott volt (időnként kerek egy hónappal hamarabb is az eredetileg adott időpontnál)... ... a megadott telefonszámon sokadszori próbálkozásra sem volt elérhető, és egyre idegesebb lettem, hogy mi történhetett, a gyógyszer okozott-e valami súlyos mellékhatást, és már épp perre készül, vagy mi lehet az oka a hirtelen csendnek... ... tegnap aztán valahogy nagy nehezen sikerült kinyomozni a háziorvosa elérhetőségét... ... ma reggel azzal fogadott a nővér, aki az ambulancián segíti a munkámat, hogy az interneten megmutatta azt az autót, amiben a beteg többedmagával az életét vesztette még a kontroll vizsgálat előtt... még az is lehet, hogy én is láthattam hajdanán a hírekben, csak épp nem is sejtettem, hogy ismerem az autó egyik utasát... Mégiscsak színházi jegyszedő szeretnék lenni, légyszi légyszi...

Hilton Hotel, Prága

szerencsére a ***** mellé ingyen wifi is jár. :-) csak a holnapi napot kell átvészelni valahogy - és most nem arra gondolok hogy ez alkalommal történetesen a kabátomat felejtettem otthon és kicsit hűvös van...

az új kütyüm :-)

... napelemes pihekönnyű akkumulátor (a mobil melletti csíkos mütyűr) ami tölthető rendes árammal is. Vége a konferenciák alatt lemerülő telefonoknak. ;-)

mai szerzeményem :)

kosztümfelső (és hozzá illő ruha is, amiről viszont nem találtam fotót...) ... és holnap újabb kütyü is áll a házhoz. :) megint elkapott a vásárlási hév... ;)

saját ágy - saját órarend :)

... és ma már ismét itthon, sikeres ébredezés után, méghozzá annyira jól, hogy már egyedi támogatási kérelmet pötyögök - de azért még köhögni, tüsszenteni és hangosan nevetni nem esik túl jól... még szerencse, hogy a támogatási kérelem írása egyikre sem ingerel... csak a szemeim csukódnak le egyre gyakrabban...

...

tik-tak tik-tak...

kozepes merteku feszult varakozasban...

ma befejeztem a Baratkozni jo cimu konyvet, holnaptol ennek megfeleloen igyekszem baratkozni. :-)

csak legyek vegre tul a mai napon.

tegnap este ota nem ettem...

(szerencsere akkor legalabb nagyon finomat...) eletem egyik legrosszabb fejfajasat elem es meg csak otthon sem vagyok hogy valamit kivarazsoljak a fiokbol... a java pedig meg hatravan...

hinni akarok benne, hogy mindennek oka van.

amugy pedig minden rendben lesz - csak mar fekhetnek a sajat agyikomban a sajat kis kornyezetemben a kütyüim kozott...

első...

... alkalom, amikor egy nap alatt levezettem két huzamban összesen kb 340-360 km-t. :) ... végre egy sikerélmény.

nem tudom...

... mit utálok jobban: ha "túl okosnak/professzorasszonynak" titulálnak, vagy ha tiszta hülyének néznek konzekvensen...

... így leírva - mégiscsak tudom, melyiket utálom jobban.

2 perces gyakorlat a TED-ről...

... mindazoknak, akik önbizalomhiánnyal küzdenek (akárcsak én) és úgy érzik, hogy nekik nem itt kellene lenniük...



Én bizony kipróbálom és beszámolok majd az eredményekről. ;)

ausztrál fehérborban...

... úszott a laptopom egy darabig, miután úgy döntöttem, hogy mielőtt ismét nekifogok dolgozni egy túlhajtott nap után (és a parkolást ma már nincs energiám gyakorolni), iszom valami alkoholt - és csak ez volt itthon. Az eredmény: Öcsike hamarabb kóstolta meg egy nem teljesen átgondolt mozdulatom miatt, utána 5 percig törölgettem ki belőle a bort (éljen a kontakt spray) és csak utána jutottam én is a magam poharához. Hát, az ausztrálok biztos tudnak élni, de (fehér)bort készíteni egyáltalán nem... hosszú távon maradok az itteni és otthoni fehérboroknál.